Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1945-01-12 / 9. szám

Péelek, 1945 jamrór 12. 3 UJ DUNAN1UL A tífuszveszély problémájára! kapcsolatban, legutóbb azért keres­tük tel dr. Hal József tiszti főor vost, hogy megbeszéljük vele azo­kat az eljárásokat, amelyeket a tetvetlenités gyűjtőneve alatt fog­lalnak össze. — Szíveskedjék főorvos ur rö­viden összefoglalni a lehetséges el­járásokat a tetvetlenítésre. — A test fertőzöttségérel kap­csolatban még beszélnünk kell ar­ról, amikor a fej erősebben tetves. Ilyen esetben a hajat előbb ollóval aztán nullás géppel kell lenyírni, utána pedig a teljes biztonság ked­véért ajánlatos a fejbőr megborot- válása. Vigyázni kell arra is, hogy a levágott hajat összegyűjtsük és elégessük, mert a padlóra esett hajból tovább terjedhet a féreg. A fejmosást úgy kell elvégezni, hogy a rövid hajszálak között visszama­radt serke, tetü, vagy tetűlárva el­pusztuljon. Erre a célra megfelel a forróvizzel, vagy vegyszerrel való lemosás. Forróvizes lemosást úgy kell végezni, hogy nagyobb edénybe legalább 53—54 fokos vi­zet teszünk, s ebbe beleáztatjuk legalább két percig a hajat. Vigyáz­zunk arra, hogy gyermekeket vagy öregeket ne kezeljünk igy, mert veszélyes. Itt mindjárt megemlítem a legkönnyebben beszerezhető vegy szereket. Ilyenek a kreozolos tisz- titószappan, petróleum és olaj ke­veréke, terpentin. Mérsékelten tet­ves hajat úgyanigy tetvetlenitünk vegyszerrel való átitatás idején azonban legalább fél—egy órára fel kell az időt emelni. Női haj beke- nésére 20 —30 gramm krezolos tisz­tit ószappanra van szükség. A test fertőtlenítésére szintén nem elég a forró fürdő, mert az egyedül nem pusztítja el a serkéket, hanem aján­latos a kreozolos szappan haszná­lata, vagy a testnek terpentinnel való bekenése. — Mi a helyzet a tágyak fertőt­lenítése esetén? — Mivel a hatvan fokos hőmér­séklet egy másodperc alatt elpusz­títja a tetüt, ha búvóhelyére beha- to'hat, azért a ruhaneműk tetvetle- nitésére a legalkalmasabb a száraz hő, a meleg levegő. Vigyázni kell arra, hogy a ruha szárazon, lazán, (elakasztva kerüljön a száraz me­legbe. Gyakorlatilag a tetvetlenités- kez 120 fokos hőmérsékletet és egy óra behatás szükséges. — Viszont ógyelni kell arra, hogy a hőség a (40 fokot el ne érje, mert ez a •■cleg már ártalmas a ruha anya­iéra. Meggyulladhat. Gőzfertőtleni- téanél, a második fajta eljárásnál áramló, nedves gőzt használunk. Jegyezzük meg, hogy gőzfertőtleni- Wt csak hozzáértő ember kezeljen. — Van egyéb mód is? — Irfen A tapasztalat azt mu­tatja, hogy meleg vízben, hatvan foknál a tetü és serkéje egy má­sodperc alatt elpusztul. Legjobb azért a mosható fehérneműt leg­alább 70 fokos vagy ennél mele­gebb vízbe is beleáztatni körülbelül öt percre. Gyapjuholminál a víz ne legyen melegebb 55 foknál és elég tíz perc is hozzá. Gázkamrában is lehet ruhanemüeket tetvetleníteni, sőt a lakás tetümentesítésére is al­kalmas a gáz. Erre a célra kén­dioxidot és ciánhidrogént lehet fel­használni. Mondanom sem kell ta­lán, hogy csak szakemberrel végez­tessük ez esetben a fertőtlenítést. — Mit csináljunk a bútorokkal? — Ha nem az egész lakást fer­tőtlenítjük, akkor ajánlatos a búto­rokat, szekrényeket, ágyakat, pad­lót forró vízzel alaposan lemosni: Felhívom a figyelmet arra, hogy lezárt Rakásban nyáron két hét alatt elpusztulnak a tetvek, abban esetben, ha ember a szobában ez alatt az idó alatt nem tartózkodik. Értéktelen anyagot, piszkot, szal­mát, legjobb elégetni. Ez a legbiz­tosabb. Meg kell jegyeznem, hogy a gondos tetvetlenités eredménye sem biztos, úgyhogy utána ajánla­tos az ismételt ellenérzés. ' Három cikkben ismertette az Új Dunántúl azokat az életbevágóan fontos elővigyázatossági rendszabá­lyokat, amelyeket mindenkinek szem előtt kell tartania, amelyek­hez igazodnia kell baj esetén, hogy a járványt elkerüljük. Mindenki sa­ját és embertársai érdekében tegyen meg mindent, hogy ez a veszedel­mes járvány fel ne isse a fejét! Akik a poklok-poklából szabadultak Látogatás a horvát nsztasák kannáiból Pécsre érkezett menekült zsidóknál APOLLO j tiltloi: 20—40. Z "éntektttl-rasirnavia jsnssr 12-14-j. Hz Harcos lovag '-^»dátok Hétköznap d. u. 2, 4. vasár *«p: A «L ‘/ill, d. 2, 4 órakor, Szenvedtünk a háború alatt? Meg­próbál tattunk ? Hajlék van a fejünk felett, ha le is kell egyet-másról mondanunk, van élelmiszerünk és élünk. De mit tudunk azoknak a szenvedéseiről, akiknek nem volt egyéb bűnük, minthogy zsidóknak születtek? A grand-guignolok rém­ségei irodalmi játékok ahhoz a való­sághoz képest, ami a napokban Pécsre érkezett 15 horvátországi zsidó menekült élményeiből kibon­takozik. A Zsidó Tanács a Fürdő-u 1. alatt rendezett be nekik lakást. Ar­cuk elnyűtt és tekintetükben a ki­állott borzalmak félelme ég. Sem­mijük sincs, csak a rajtukvaló. Ott­hontól, családtól, hozzátartozóktól megfosztotta őket az az önkény, amely minden barbárságot megszé­gyenít a maga raffinált „kifinomult" módszereivel. Egyik ágyon néhány hónapos csecsemő nyögdécsel. A Papuk-hegy­ségben berendezett partizán kórház­ban született és három nap múlva a születés után az anyjának u]ra menekülnie kellett, hogy életét mentse. Körülfognak és reszketve ejtett szavakból olyan embertelen kínok tárulnak elénk, hogy szinte nincs szó a visszaadáshoz. Három és fél éve mint űzött vad bolyongtak ezek az emberek. Egy évig olasz inter­nálótáborban éltek. Elgondolhatjuk, mi mindenen kellett átmenniök, amikor erre az egy esztendőre úgy emlékeznek vissza, mint valami kel­lern élményre. Az olaszok ember­ségesen bántak velük és a rémsé­geket akkor tanulták megismerni, amikor Dalmáciában az usztasa- szervezet, illetőleg a németek ural­ma alá kerültek. Ki tudja érzékel­tetni azokat a szenvedéseket, ami­ket átéltek, amikor a partizán cso­portokhoz menekülve heteken át kóboroltak a harcoló csapatokkal erdőkben, éjjeli szállás, élelem, ru­házat nélkül, esőben, hóban, re­ménytelenül, kilátások nélkül. Megcsuklik a hangjuk, egymásnak adva a szót amikor arra fordul a beszéd, hogy ők még aránylag jól tárták — Uram, 70 ezer zsidó élt Jugo­szláviában és ezek közül, mint most alább 20 ezret meggyilkoltak. De hogyan? Gyakováron 3 ezer asz- szonyt és gyermeket gyűjtöttek ösz- sze és átszállították Jaszenovácra. Itt ötvenes sorokban felállították a szerencsétleneket és a hozzátartozó férfiak szemeláttára mészárolták le valamennyiőket az embertelen né­met fasiszták. — Jaszenovácon — mondja egy öreg, megviselt ember — a betege­ket téglaégetőkbe bajigálták be. Tudunk arról, hogy a 18—23 év közötti fiatalemberekből összeszed­tek vagy kétezret, kivitték a Vele- bit hegységbe, ahol köveket kötöt­tek a nyakukba és egy szakadékba hengergették őket. Elmondják szomorú sírás között, hogy kilencvenen lépték át egy hete Szentmártonnál a Drávát, a többi szétszóródott és csak tizen- ötüket hozta a jósors Pécsre. Míg a babiloni vizeknél elhang­zott sirámokhoz hasonló panaszok megszületnek a száiukon, nem tét­lenkednek. Tologatják össze a bú­torokat, ebédlő-félét rendez.tek be, szegényes holmijaikat rakosgatják. A Zsidó Tanács korlátozott lehető­ségei között gondoskodik lakásuk­ról és élelmükről, de ruhával, fe­hérneművel, cipővel nem tudja el­látni ókét. Nem csoda, ha rongyok­ban érkeztek meg, mert ha volt is kis cókmókjuk, amiket az utolsó pillanatban össze tudtak szedni, mindezt el kellett hagyogatni, s van köztük, aki ezer kilómétereket tett meg gyalog, nemcsak a természet mostohasága ellen küzdve, de a legnagyob fenevad, az ember ke­gyetlenkedései elől is futva. Az egyik megviselt arcú asszony egy­folytában 450 kilómétert gyalogolt egyszerre. A zsidó raktárak üresak, úgy- hogy a Zsidó Tanács nincs abban a he yzetben, hogy a pécsi munka­szolgálatos zsidókat és ezeket a sze­rencsétleneket fel tudja ruházni Ha vannak köztünk még, akik ember­ként és fe'eharátként éreznek és az irgalmasság cselekedeteiről nem feledkeztek meg. emlékezzenek: az éhezőknek ételt kell adni, a szom- jazóknak italt és fel keli ruházni a ruhátlanokat I Tizenöt azereaesétl«« ember ír Felhívási A rendőrhatóság figyelmeztet min­denkit, akinek birtokában megőrzés végett átvett idegen (zsidó, mene­kült stb.) ingóságok vannak, hagr azokat saját érdekűkben a rendőr­ségen Dttlánszky-n. 3. szám alatt, 3 napon belül jelentsék be, mart ha ezt elmulasztják, olybá lesznek tekintve, mintha azt eltulajdonítot­ták volna. Az eltulajdonított és fosztogatásokból származó ingósá­gok beszolgáltatás! kötelezettségével kapcsolatos házkutatások megejtése alkalmával ezen ingóságok is a fel­színre kerülhetnek. Az 3yen meg­őrzésre átadott vagyontárgyakat a rendőrség leltárba veszi, erről iga­zolást ad, úgy hogy azokat a be­jelentő további intézkedésig meg­őrizni tartozik és azokért felelőssé­get vállal. Amennyiben a későbbiek folya­mán ilyen ingóságok bármilyen mó­don eltűnnének, vagy megsemmi­sülnének, úgy ezt a tényt tartozik a megőrző a rendőrhatóságnak azonnal jelenteni. Minden esetben a legszigorúbb vizsgálat lesz elren­delve. Páca, 1945. év január bó lő. Főkapitány. Felhívási Mindazon egyének, akiknek bir­tokában jogtalan, vagy bűnös álon szerzett ingóságok vannak, bele­értve az 1944 évi március hó 19 óta kifosztott, vagy elhagyott házakat, lakásokat, üzleteket, vállalatokat stb. legkésőbb 1945 évi január hó 31-ig a rendőrhatóságnál bejelenteni és be­szolgáltatni tartoznak, mefynex el­mulasztása a legszigorúbb büntetést vonja maga után. A fentiekkel kapcsolatosan a rend­őrhatóság széleskörű házkutatásokat rendel el, beleértve a várost és kör­nyékét, sőt a présházakat is átku­tatja. Senki nem védekezhet majd azzal, hogy a házatáján talált ingó­ságokról tudomása nem volt. Min­den háztulajdonosnak, vagy meg­bízottjának — beleértve az elhagyott házakat is — saját érdeke, hogy házát és annak környékét alaposan átvizsgálja, a lakókat erre figyelmez­tesse és amennyiben gazdátlan in­góságokra bukkanna, ezt a tényt je­lentse a rendőrhatóságnak. Mind­azokkal szemben, akik a fenli ha­táridőig önként jelentkeznek a rend­őrségen, bejelentve az általuk talált idegen ingóságokat, eljárás nem in­dul meg. Ezen idő elteltével a nyo­mozó közegek által, vagy más úton a hatóság tudomására jutott esete­ket a rendőrség legszigorúbban bí­rálja el. A rendőrhatóság mindenkit figyel­meztet arra, hogy 1944 évi inárciw hó 19-e óta megvásárolt, használt ruhanemüek, ékszerek, vagy egyéb ingóságok gyanús eredetűek lehet­nek (kifosztott, vagy elhagyott zsidó, vagy menekültek lakásai), ezért aján­latos az ilyen ingóságokat is beje­lenteni, hogy azoknak eredete felOl- vizsgáltassék, mert az orgazdákat ugyanúgy felelősségre vonjak, mint a tetteseket. Pécs, 1945 évi január hó 10. Főkapitány. — Felhívás a házbirtokosok­hoz. A városi adóhivatal ieUtfvja azokat a házbirtokosokat, akik biá- ; bérbevallásaikat még be nem adták, hogy bevallási kötelezettségűknek — különbeni jogkövetkezmények terhé­vel — folyó hó 15-ig okvetlenül te­gyenek eleget. Felszólítja egy bag m adózókat, hogy hátralékos és Myé tartozásaikat késedelem nélkül 4MP­Befejező közlemény a tífuszjárvány megelőzésére szolgáló fontos eljárásokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom