Új Dunántúl, 1945. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1945-01-11 / 8. szám

CsflUSrtik. 1945 jcmuár M. APOLLO T*l«toa:20—46. J CsMrtiktlI-vasiraafis. imár 11-14-fg. Íz álarcos lovag lilAadárak httköuitp d. a. 2. 4. vasár* nap: d. «. '/ill. <L «. 2. 4 6r*kor. most mar nem sokáig varat magara a gazszoiganaias megindítása Nyilatkozatok illetékes helyen az Uj Dunántúlnak A város egyik legnagyobb prob­lémája a gázszolgáltatás ügye. A közüzem vezetősége korlátolt lehe­tőségei között szorgalmas munká­val odáig jutott, hogy a szükséges javításokat lényegében teljesen be­fejezte. A gázgyár berendezésének semmi baja sincs, a vezetékeket, amennyire erről meggyőződni lehet a nagy szorgalommal dolgozó mű­szaki szemészet teljesen rendbe­hozta, úgyhogy sem az üzemen, sem a vezetéken nem múlik a gázszol­gáltatás megindítása. Mint már rámutattunk, ahhoz, hogy a gáz rendelkezésre álljon, az üzemnek olyan nagymennyiségű szénre van naponta szüksége, amit egyelőre még nem tud a bánya rendelkezésre bocsátani. Most ille­tékes helyről úgy értesülünk, hogy ezen a téren is komoly javulás vár­ható^ és napok kérdése, hogy a DG I elérie a korábban kitermelt szén mennyiséget, amelyből már nemcsak a közönség szénszükség­letét sikerül biztosítani, hanem a gazgyár is megkapja azt a szén- adagot, amely a gáz e lállítására szükséges. Addig nem írhatunk mást, türelemmel kell lenni, mert bizonyos, hogy most már nem so- káig várat magára a gázszolgálta­tás megindulása. Természetesen mi- 1®ly* a gázgyár működésbe lép, akkor is elsősorban a közüzemeket 1 kapcsolják be, így a klinikákat, kórházakat, stb. és csak fokról- °kra történhet meg a magánház­tartások bekapcsolása. . ismételten és nyomatékkai fel- uviuk a közönség figyelmét arra, ogy az esetleges szerencsétlenség elkerülése érdekében minden gáz­csapot tartson zárva. A közüzem vezetp-ége minden lakást műszaki személyzetének elégtelensége miatt nem tud ellenőrizni. Lehetséges az is, hogy a fagy miatt eddig nem eszlelt hibák adódnak a vezeték­ben. Éppen ezért nem szabad meg­feledkezni a legnagyobb óvatosság­ról. Amikor tehát a gázszolgáltatás megindul, mindenki saját és ember­társai érdekében ügyeljen arra, nem és/'el-e valahol gázömlést. Ilyen ,, esetben azonnal értesíteni kell a központot, hogy az. szakember ki­küldésével rendbehoz.assa a vezeté­ket és kijavíttassa a hibákat. Mindezekből tehát látható, m • helyt a bányamunkások e’e'«endő *z*net termelnek, sor kerülhet a í ftassutgéltstás megindítására is. Az élesztőgyártáshoz kidolgozták az eljárást, de nincs üzent, amely vállalná a gyártást _______ÚJ DUNÁNTÚL _______ Az élesztő kérdése nagyon sokun­kat érdeke!. Ezért már töubször volt szó arról, hogy Pécsett élesztőgyár­tás indul meg. Sikerült megtudnunk azt, hogy az élesztőgyártásra, helye­sebben az élesztőgyártás kikísérlete­zésére és elindítására az Egyetemi Közegészségtani Intézet igazgatóját, dr. Faragó Ferenc professzort kérték fel. A közönség informálása ebben az ügyben igen fontos, ezért elmen­tünk a Közegészségtani Intézetbe és ott Faragó professzort megkeresve, megkértük, válaszoljon néhány kér­désünkre. — Először is, mi a gyártás lé­nyege? — A gyártás lényege az, hogy ki kell tenyészteni az anyaélesztőt. Az élesztő mint tudjuk, összepréselt élő­sejtek tömege. Ahhoz, hogy az élesz­tőt gyártani tudjuk, tehát nem kell más, mint először ezt a sejtet kite­nyészteni és azután kellőképpen el- szaporttani. A kitenyésztés is, meg az elszaporítás is olyan feladat, mely a laboratóriumban kezdődik. A munka teljesen hasonló más bakterológiai munkához, ezért meg kell találni az élesztősejtek legjobb életfeltételeit. A jó életfeltételeket, az ü n. „táp­talajokon biztosítjuk. Ennek elő­állítása és kidolgozása a legfontosabb feladat. — Mennyi időbe került, míg pro­fesszor urék kikísérletezték az élesztő tenyésztését? — Ne tessék azt hinni, hogy az élesztősejt kitenyésztése valami új és nagy felfedezés. Ennek megvannak a maga útjai, melyeket még a múlt század végén kidolgoztak. A dolog azóta persze sokat fejlődött. De itt Pécsett még soha senki sem gyár­tott élesztőt és nem is látott élesztő- gyártást. Én magam ezelőtt sohasem foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Munkatársammal, dr. Novák adjunk­tussal láttunk hozzá az eljárás ki­dolgozásához, a kitenyésztéshez és a szaporításhoz. Több mint két hete kezdtünk hozzá a munkához és az­óta forszírozott tempóban igyekez­tünk az előállítás minden részletét kidolgozni. El is értük azt, hogy vasárnap már saját élesztőnkkel sü­tött kalácsot ettünk. — Milyen anyagok kellenének, ha gyártelep volna? — A nagybani termeléshez azt az anyagot kell választani, ami a leg­olcsóbb és a legjobban kéznél van. Legcélszerűbb tehát a cukorgyárnak egyik mellékterméke, amit másra úgy sem igen használhatnak, mint élesz­tőtermelésre. De lehet tápanyagot gyártani az élesztő szaporítására burgonyából, vagy gabona félékből is. Most a sörgyár szívessége foly­tán csíráztatott és őrölt malátából készítettük az élesztő táptalaját. — Mentfyi anyag kell ahhoz, hogy élesztővel a közönséget el le­hessen látni? — Ez attól függ, hogy milyen nagy a szükséglet. Egy sütőipari szakember mondta nekünk, hogy Pécs és környéke naponta három és fél mázsa élesztőt fogyaszt. Ez egy kicsit soknak látszik. Ha valóban ennyi élesztőre van szükség, akkor is könnyű megmondani, hogy meny­nyi a nyersanyag szükséglet, mert kb. 3-szor, 4-szer, vagy 5-ször annyi nyersanyag kell, mint amennyi élesz­tőt kívánunk előállítani. — Mi a helyzet pillanatnyilag az élesztőgyártás terén? — Az biztos, hogy az élesztő előállítása gyárilag még nem indult meg, ez azonban nem rajtunk mul- lott, hanem azon, hogy nincs meg­felelő gyártelep, felszerelés és nyers­anyag. Úgy látszik tehát, hogy a nagybani előállítás egyelőre holt­ponton van. A magunk részéről, ha szükségesnek mutatkozik, mindig örömmel bocsátjuk a közönség ren­delkezésére azt, amit szerény mun­kánkkal és szakismeretünkkel el­érhetünk. t p emn sza&ad SMSzmzettt mmst A pedagógusok szabad szakszer­vezete f. hó 5-én d. e. az Egye­tem-utcai népiskola nagytermében tartotta meg közgyűlését. A tantermet zsúfolásig megtöltő tagtársakat Somssich Sándor, a szakszervezet elnöke üdvözölte, majd kifejtette a szakszervezet lét­rejöttének célját: a pedagógusokból munka- és érdekközösség alkotása élethivatásuk gyakorlása és gazda­sági érdekeik biztosítása végett. Éppen ezért a szakszervezet közös munkára hívja nemcsak a működő, hanem a nyugdíjas, illetőleg még állástalan tanárokat, tanítókat és óvónőket is. Köves! Béla alelnök a pedagó­gus hivatásrendnek az uj demokra­tikus Magyarország felépítésében reá váró szerepéről szólott. Ezért a szakszei vezet — bár pártpolitiká­tól mentes — már most felveszi a kapcso atot a többi nmnkásszerve- /.ettel is. Végül a pedagógus szak­szervezeteknek tan kerületenkénti megalakulásának fontosságát hang- Mlyovta, Mfcogr — —iktat •—alt­ban — róluk, de nélkülük dönt­senek. Tóth István dr. főtitkár a szak­szervezet december 22-én megvá­lasztott vezetőségét és az ideiglenes alapszabályzatot ismertette, amelyet többek hozzászólása után némi ki­egészítéssel egyhangúan [elfogadott a közgyűlés. Szécsey Béla a szakszervezet gazdasági ügyosztálya elnökének a beszerzési csoport alakításával kap­csolatosan előadott tájékoztatása után a közgyűlés a Himnusz elének- lésével ért véget. — Református istentiszteletek legközelebbi vasárnaptól kezdve, dél­előtt 10 és délután 3 órai kezdettel a Ferenc József-uti templomban lesz­nek. Ha gázszolgáltatás még nem volna, úgy a gyülekezeti házban levő kis-templomban lesznek igehirdeté­sek. Konfirmációi előkészítésre e hé­ten lehet jelentkezni a lelkészt hiva­I — A Kereskedők Testületé In­tézi a gynf»igényléseket. Megírta az Uj Dunántúl, hogy a pécm gyula gyártása megindult és ezer doboz már a piacra is került. Az elosztás kérdésében új helyzet állott ejő az­zal, hogy a szétosztásba a Kereske­dők Testületé kapcsolódott bele « így a viszontelárusítók igényléseik­kel ne a gyártónál, Ott Mártonnál jelentkezzenek, hanem a Kereske­dők Testületében, ahol méltányosan osztják ki közöttük az eladandó gyufamennyiséget. A gyufa árának ügyében egyelőre nincs döntés, majd a nemzeti bizottság áliapitja meg, mi az a méltányos ár, amelyen forgalomba kerülhet. — Kik rejtegetik a mecseki Üdülő Szálló értékeit? A mecseki Üdülő Szálló és az ugyancsak me­cseki „Napsugár“ penzió igazgatója > és tulajdonosa kéréssel fordult la­punkhoz. Arra kérte lapunkat, hogy nyújtsunk támogatást az említett üzemek berendezési és fclszelelési tárgyainak visszaszerzésében. — Az üzemek igazgatója közölte, hogy alaposan végrehajtott magánnyomo­zása eredményre vezetett és sikerűit megállapítania, hogy kik vitték el az üzemek berendezési és felszere­lési tárgyait. — Egyelőre att igaz­gatóság nem kívánja a rendelkezé­sére álló és hitelt érdemlő módon bizonyítható adatokat az illetékes rendőrhatóság rendelkezésére bocsá­tani, hanem felhívással fordul a* említett szálló és penzió környékén lévő utcák villáiban és házaiban lakó polgárokhoz, hogy a jogtalanul birtokukba jutott ruhanemücket, ta­karókat, fehérnemüekct, védőhuza­tokat, paplanokat legkésőbb f. hó 14-ig szolgáltassák vissza a jogos tulajdonosának. — Az említett köz­érdekű üzemek ugyanis a felszere­lési tárgyak hiányában nem tudják megkezdeni működésüket, amiből a város jelenlegi igen nehéz gazdasági viszonyai közölt eléggé nem hang­súlyozható közkár is származik. — Amennyiben a súlyosan károsult üzemek ezen felhívása nem vezetne a kívánt eredményre, úgy a tulajdo­nosok a törvényes hatósági eljárást meg fogják indítani és adataikat a hatóságok rendelkezésére fogják bo­csátani. — Orvosi hír. Dr. Winkler Pál orvos, gyermekgyógyász-szakorvos, L Ferenc József-út 26. az. alatt rendel. — Házasság. Bűky Magdolna éa dr. Magyar Ferenc kir. járásbiró 1944 november 28-án, Szentlórin- cen házasságot kötöttek, — Anyakönyvi hírek. Házasság­kötések: Derváli József városi thMrt- viseló és Jámbor Mária Magdolna, Dombori József városi tisztviselő és Kovács Gizella, Diák István cipész s. és Dömök Margit fodrász Bá­lint Károly cipész m. és Makovics Irén, Csordás Ferenc szobafestő *. és Jaksics Anna. — Halottak: fd. Korompai Géza róm. kát. 71 éves, Zánp János 53 éves Mecsekszaboles, Márkus József ny. rendőrtizedes 54 éves, Szirényi József Főherceglak 33 éves, Kaltenbach Antal kőműves s. 20 éves, Szathmári Béláné n. Keg- levics Gabriella róm. kát. 56 éves, Fuchs Miklós róm. kát. 67 éves, P6s Lajos városi eltartott róm. kot 91 éves, Kozma Jánosné m. Kntaénics Teréz városi eltartott rém. ImL 4t 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom