Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952
1949. október
"i K ~ 4 megtartsa. Szeket kereste és ezeket vonzotta. "Közelgetnek pedig őhozzá a vámszedők és a bűnösök mind.,»" A lelkipásztori látogatások cura pasto'ralis munkájának sohasem vtlt nagyobb fontossága a mainál. S azt hiszem. Isten még jobban is errefelé szerit majd bennünket. Elszemélytelenedő, sabítnizált tcmegmunka helyett egyes lelkekkel törődő, tervszerű lelkipásztori szclgálat, személyre szálé igehirdetés.- Áz elsekélyeseaett, pótsrer.szerü s amúgy is egyre- inkább lehetetlenné váló egyesületi tevékenység helyett komoly családgondozás. Kérem a lelkészeket' n legszélesebbkörü, fáradhatatlan, nemcsak udvariassági látogatást jelente s a templomi igehirdetéshez hasonló előkészülettel végzett lelkipásztori munkára, S e helyen is felhívom a fif yelmet az evangelizeciira ? amely ugyancsak ^rra adatott Istentől, ogy az emberek hagycmányból táplálkozó, egyébként értékes és szükséges egyháziasságen túlmenően, "bűneikre személyesen ráébredve, a menta evangeéliom által élő, személves hitre jussanak. Következik jelentésemnek az elmúlt eseményeit regisztráló -adatszerű része. Mi7pl az egyházi közigazgatás most tért át a polgári esztendőre. jelentésem ezidén természetszerűleg rövidebb és a tavalyira itt-»tt visszanyúló ismétléseket tartalmaz, hiszen, lévén legutóbbi közgyűlésünk 1948.november 3--án, i elöntésem tulajdonképpeni tárgyat mindössze egy-két hónap esemenyei kepezik. Egyház és állam e 1948.évi jelentésemben részletesen szóltam az iskolák ál-» lamositásával kapcsolatban az állam ós egyház között megindult tárgyalások kapcsán kötendő egyezmény-tervezetről, ľ ive), az egyezmény megkötésére egyedül a zsinat illetékes-, e^ért az egyházegyetem elnöksége 194fi.évi junius 11.-án zsinattartási engedői} u kort az államfőtől. A ktztársaság elnöke szeptember 9.-én kelt elhacárrzásával meg is engedte n z sir a t összehívását. 1948. d'ecc iabe.r 8.án összeült a zsinat ? letárgyalta és megkötötte az egyezményt az .állammal, Mivel a zsinatról egyházi lapjaink és püspöki körlevelem beszámoltak. Kern tart© m szükségesnek, hegy e helyen ismétlésekbe bocsátkozzam. Az Egyezmény szövegét minden lelkészi hivatal megkapta. Kívánatos, hegy a megkötött egyezményt mindké + szerződő fél vnndfsan betartsa, mert csak igy lehetséges az egyház és állam közötti harmonikus együttműködés. Átlép ugyan az 1948ps esztendő időkerekén, mégis idekivánkczik annak megállapítása, hogy az egyház és állam viszonyában uj mozzanatok jelentkeztek. k Magyar Népköztársaság uj alkotmányában benne van az egyház és állam'szétválasztása. Amikor egyházunk a zsinat határosaiképpen 1948. december 14.-ón az állammal kötött egyezményt aláirta, bar nem csinált abbcl titkot és igy ag Egyezmény szövegűbe is belekerült, h©gv a Magyarországi EváhgckJ vus Egyház anvagi tekintetben az 1848: XX.t.c. alapján áll. sz események szükségszerű fejődését íigyelvo, már akkor számolt az egyház'és "állas ázétv-álasztasaval. Bár az Egyezmény o/f. pontja szerint a "Magyar Köztársaság kormánya elismeri és "biztosítja az'evangélikus egyháznak azt a iogat, hogy az állami jellegű iskolákban a kőtelező'vallástanítás tovabbra is teljesen szabadon történjék", az uj alkotmány fentlelzett tételének egyenesvonalu következménye vilt, hegy'a Népköztársaság elnöki tanácsa az uj tanév küszöbén törvényerejű rendelettel fakultatiwá tette a hitoktatást. E keretrendelkezés nyo-_ man ve lernen vom g ^-r-s^-t- m - 4-v^t, -- .^jujl-—
