Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952

1947. január, püspöki jelentés

hodásról nem lehet beszélni ott, ahol szétszórt hívek lelki gondozatlanságban élnek. Az ifjúságnak az egyház számára való megtartása is ebbe a kötelességkomplexumba tartozik. Az ifjúság lelkében a háború nagy pusztítást vitt véghez. S annak átvonulása előtt és után is sokfelől jelentettek és jelentenek be igényt az ifjúságra. De senkinek sem szabad átengednünk a2t. A keresztség jogán elsősorban az egyháznak van igénye rá. Az ifjúság a megujuló élet, Nincs egyházi megújhodás az ifjúság megnyerése és lelki megújhodása nélkül, Épp ezért egyházunk belső megújhodásának fontos tényezői az egyházi iskolák. Azoknak kérdésében a támadásokkal szemben, amelyek az egyházi iskolát egyes sajtóorgánumok részéről érték, megnyugtató a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozott megnyilatkozása az egyházi iskola mellett. Iskoláinkhoz a végsőkig ragaszkodunk, és azokat csak az erőszak veheti el tőlünk. A jelekből ítélve, a harc az egyházi iskola ellenzőinek táborában elült, vagy legalább is szünetel. Fel kell azonban készülnünk arra az esetre, ha az újból fellángolna. A felkészülés egyik hathatós módja az, hogy az általános iskolává fejlesztésnél ne maradjunk le, mert különben erőszak alkalmazása nélkül egyszerűen kisiklanak kezünkből az iskolák. A leghathatósabb módja azonban az, ha egyházi iskoláinkat valóban egyházi iskoláknak tartjuk meg, vagy, ahol szükséges, azokká fejlesztjük. Olyanokká, amelyek evangéliumi szellemmel telítvék. Nehéz ez ma, amikor az egyházi jelleg már-már elsikkad az államtól való teljes függés, az államtól közvetlenül kiadott utasítások és az egyházi hatóság rendszeres félretolása következtében. Egyébként mindez súlyos panaszunk az állammal szemben, amelynek orvoslását 24