Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952

1951. augusztus

- 7 ­lápnak szól, hirdetni kell-. Ez a békéltetés szolgálata, amelyet Isten nekünk adott ,~soTa"nhak igéjét nemcsak ránkbizta, hanem az eredeti szövőn "szerint - themenos en hémin - beTeh TToI yezte. Nekünk adta: 5 az egyháznak tehát végeznie kell a békéltetés szolgálatát, ha nem .a­kar Hűtlenségbe esni. Nekünk adta, tehát senki helyettünk ezt a szol­gálatot el nem végezheti. Nekünk adta, sőt belénk helyezte. Isten te­hát az'egyházon hatja be és kéri számon a békéltetés szolgálatát. Amikor az egyház az Istennel való. Krisztusban lett békesség szolgálatát jól végzi, nom kell attól félnie, hogv valami olvont, túl­világi do 1 t müvol, mert közvetve ezzol a vertikális békéltetéssel vónzi a horizontális bókéltetés legjobb szolgálatát is. hiszen az em­beri békesség alapja az Istennel való békesség. Rosszul magyaráznánk 0 biblia békességet, ha kihagynánk belőle az Isten békességét, de ak­kor is, ha kihagynánk'belőle áz embe r békességet. A karácsonyi angyal elsősorban nyilván arról a békességről szólt, amelyre Isten indult Krisztusban az ember iránt 7 de a karácsonyi angyal híradásában nyilván benne van Korea békessége is. Szórt az egyház nem gyöké r tol oni the ti a békességet azzal, hogy elválasztja Istentől és az üdvös~segTÖT,T0 vi­szont az egyház nem gyüm ölestől oni t h o t i a békességet azzT, hogy el­válását ja nz ember tői Ös~a' mindennapi eseményektői. Az egyház tehát nemcsak rászt vehet a békéért folyó erőfeszítés­ben, hanem kötelessége ebben a küzdelemben eljárni. Népköztársaságunk kormánya az egyháznak ezt a szolgálatát be­csülte meg azzal, hegy Vető Lajos dr. püspököt a magyarországi béke­bizottság tagjaként kiküldötte előbb a párisi, később a stockholmi békekongresszusra, Lezséry László püspököt pedig a varsói világbéke­kongresszusra. Nevezett püspökeink kiküldetésük során ottani egyházi férfiakkal is hasznos tárgyalásokat folytattak. Itt emlékezem meg arról, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar békcmozgalomban kifejtett munkásságukért Bcrcczky Albert és Péter János rof.püspököket, Lezséry László es Vető Lajos Sr, evangé­likus püspököket, Virágh Gyula evangélikus és Fekete Sándor reformá­tus lelkészt .a Magyar Népköztársasági Érdemrenddel tüntette ki. Egyh áz ás állam. Egyházi életünkre is kitrtó nagyjelentőségű törvényt hozott nz országgyűlés 1951.május hó folyamán az Állami Egyházügyi Hivatal föl­állításáról /I.törvény./. A törvény szövege a következő: l.Š. /l/ Az Állam és a vallásiolekozetek közötti ügyek intézé­sére- így különösen az egyes vallásfelekezetek'el kötött egyezmények es megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatá­sa céljára Állami Egyházügyi Hivatalt kell felállítani. /2/ Az Állami Egyházügyi Hivatal a minisztertanács főfel- \ ügyelete aM tartozik. A minisztertanács főf elügyel etil ioaát egyik tag­ja utján ^gyakorol j a. - - 7 " • 2.g. /I/ Az Állami Egyházügyi Hivatal szervezetére, hatáskörére, y-Tamint működésére vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács rende­lete aLuapitja meg.-,. . ~ '. T 7 , , /2/ Az Állami egyházügyi Hivatal szervezésével ós működésé­vel kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről az álTmi költ­ségvetésben külön címben kell gondoskodni. , 3,§. Az Állami Egyházügyi Hivatal felállít?.savai a v'nllás- és közoktatásügyi minisztériumnak a vallásügyekkel kapcáolatos ügyköre megszűnik j•ennek megfelelően a minisztérium elnevezésében a vallás ügy­körre való utalást mellőzni kell. 4.7= A ielen törvény végrehajtásáról a minisztertanács gondosko­dik, - Rónay Sándor s.k. , a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Szabó Piroska s.k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára* ­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom