Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952
1951. augusztus
- 5 Rámutattam- arra, h®gy nz okklésia egye sszárna ós többosszáma váltakozva fordul elő. Mégis rí többe sszán n gyakoribb, Az okklésin tóhát inkább jelent egyes, helyi gyülekezetet, mint n gyülekezetek oszszo'sségót, nz egész egyházat. • , . a./'Ezúttal is erőteljesen h-ngsulyozon r.cgi tetplonot^nz egyház a gyülekezetből, n gyülekezetben es n gyülckozofert tel. Ezért hat n ekünKgyüTo^cz'ütökb en"TcTI™gÜrIüí If odnunkTnem azTltoi-ut 24. non a püspöki székhely.-non a kerület, hanem - a gyü lekezet a fontos., Joai'foanlonná merevedik, gólemné torzul, hiornrcEiava romlik^az egyház, h n°crről nogfeledkozünk. Mint püspöknek, kerületi olnoksegnek, egyházi főhatóságnak, tudom, az a kötelességem, hogy en vagyok az ekklesiáért s non az okklésin van értőn. De azt is tudom, hogy minden lóiké az tostvéremnok is igy koll gondolkodnia. Az Augustana Comossio egyházában nemcsak jogilag, hanom tológiailng es gyakprlatilag sem lehetséges a hierarchia. Milyen orős gyülekezeti elv nyilatkozik meg az Ágostai Hitvallásnak abban a tényében, hogy n cikkclypk így kezdődnek: "Ecclesinc apud nos docent..." Y'A részünkön való gyülekezetek tanítják..." TTt nem TTpápn, nem a püspök, nem a pap, nem vylam csinált egyházi fórum szól, hanem az occlesiae, a gyüleketek. Mennyit vetkezünk mi ez ellen! Ha tán a szánkkal nem, de a magatartusunkkal hányszor valljuk a hirhodt francia rapngrchával: az egyház én vagyok! Menynyivel több felelősségre és kevesebb visszaélésre kellene minket indítania annak a kiváltságos és tulajdonképpen hierarchikus lelkészi jogi holvzotnek, hogy én'bármikor felmondhatok a gyülekezetnek, do a gyülekezel: nékem nem.' A gyülekezetem életfogytiglan választott lelkészévé, de én esetleg nem életfogytiglan választottam a gyülekezőtemet. b./ Újszövetségi alapon nyugodtan azt mondhatjuk, hogy az egyház = ayülokezet, és gyülekezet = egyház. Van abban valami, amit a kifinomul f torminológiáju, prociz egyházjogászok kifogásolni szoktak, hogy Nógrádban igy beszelünk: a szügyi egyház, a béri egyház. Azt a közösséget ? amely bevett terminológiánk szerint kultikusan: gyülekezet, közign'zva tasiing: egyházközség, nyugodtan nevezhetjük egy háznak. Mert i o-. . , , ..w> , oj , o ' i J .o^ , , , o . . ól a legkisebb gyülekezet is nemcsak jelkepQZi es jelzi, hanem reprezentálja és teljességgel realizálja az ^egyházat. Ha Magyarországon csak egyetlen kicsi okklésin volna, ha oz valóban okklésin volna, - akkor is beszélhetnénk evangélikus keresztyén anyaszentegyházról, sőt un n saneta catholica ,o c cl o si a-ról is. Igy nézzünk egyházunk kis egységéire s igy szolgáljunk bennük: a teljes egyház él azokban. c./ Ez pedig két igen erős kötelezést jelent, egyrészt nz egész eg yház, másrészt az egy es gyülekezet felé. "Ha az egyház a gyuieTéozofboY, a gyülekezetben, a gyülekezetért el, so t az egyház = gyülekezet, akkor az egyháznak mindenképpen erősítenie, szolgálnia koll a gyülekezetet. A magam részéről ezt az elvet szolgálatom tengelyének vallon. Ugyanerre kérem minden munkatársamat is. De ha az egyház a gyülekezetből, gyülekezetben és gyülekezetért él, sőt az egyház = a gyülekezet, akkor oz azt is jelenti, hogy minden egyes gyülekezőtnok az eresz egyház teljes életét kell élnie, nz egyház Jegyetlen lényeges funkció j a'som hiányozhatik, sem non szünetelhet egyetlen gyülekezetben sem. az egyház leglényegesebb szolgálata az igp- os szontscgszolgálnt. A fenti vonatkozásban"'erről most csak azt hadd hangsúlyozzam, hogy több munkával, arányosabb elosztással cl kell tüntetni azt a régi, káros, ideiét mult hiványokban lapuló «aránytalanságot, amely az -nyagyülokczotek és filiák i^bszolgálatának mennyisége, sőt talán non egyszer minősége között is volt és van. Isten a külső eseményekkel felszámolta azt a nyilván helytolon gyakorlatot, mikor az ifjúsági munkát albérletbe adtuk egy csinált országos szervnek. Ha a megkeresztelt gyermekekkel való foglalkozás lé-
