Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1942

1942. október

74 Mindezeket a bajokat látják iskoláink ellenőrzésével megbízott lelkészeink is. Így a nógrád—hont—barsi egyházmegye tanügyi espe­rese az osztatlan iskolák tanítóit külön pótlékban kívánná részesíteni. A fejér—komáromi egyházmegye iskolalátogató lelkésze az ósdi tan­termek helyett a kor követelményeinek megfelelőek építését egy köz­ponti egyetemes iskolai pénztár létesítésével — melyet a gyülekezetek lélekszámarányban dotálnának — tartaná megoldhatónak. Megállapítja, hogy a tanítói lakások legnagyobb részében kultúréletet élni lehetetlen. Szükségét érzi annak, hogy a hitoktatást a népiskolában is a lelkészi kar vegye át. Szeretné, ha az iskolalátogatói munkába a megbízottakon kívül évenkint más és más tanító is bekapcsolódnék, hogy így alkalmat nyerjen tapasztalatok gyűjtésére és összehasonlításokra. A beküldött jelentések nagy elismeréssel szólnak a tanítási és nevelési eredményekről, hitvallásos iskoláink a legáldásosabb munkát fejtették ki a mult tanévben is. Kimagasló esemény a Népiskolai Rendtartás megjelenése, melyet a VKM. az állami, községi, társulati és izraelita iskolákra nézve 1942. szept. 1-től kötelezővé tett. Egyetemes egyházunk egyházi elnöke máris intézkedett, hogy ev. iskoláink Rendtartása megfelelően átdolgoztassék. A nógrád—hont—barsi egyházmegye közgyűlése elrendelte a Rendtar­tás párhuzamos használatát azoknak a §§-oknak kivételével, melyek esetleg teljesen ellentétesek evangélikus iskoláink Rendtartásával. Mindenre kiterjedő szükséges könyv ez, melyben a tanító az isko­lai igazgatás minden terén útmutatást talál. Megszünteti a Rendtartás az „elemi iskola" elnevezést, s helyébe a „népiskola" lép. Első ízben tesz különbséget igazgató és igazgatótanító között. A három és több tanítós iskola vezetőjét a „népiskolai igazgató", a két tanerős iskola veze­tőjét az „igazgató-tanító" cím illeti meg. Lényeges különbséggel pon­tosan megállapítja mindkettőnek a jogkörét. Intézkedik a beíratásokra, naplókra, mulasztásokra, szünnapokra, ünnepélyekre és általában min­denre vonatkozóan. A tanulók a félévben értesítőt, évvégén bizonyít­ványt kapnak. Az egyházkerület tanítóinak száma 79, a tanulóké 4807 volt az 1941—42. tanévben. A közgyűlés a népiskolákról szóló jelentést tudomásul veszi s a buzgó tanítói karnak odaadó, eredményekben gazdag mun­kájáért elismerését és köszönetét nyilvánítja. A népiskolák felső tagozatainak szorgalmi idejére vonatkozó­lag a kerületi közgyűlés felterjesztést intéz az egyetemes köz­gyűlés elé, forduljon a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez olyan javaslattal, hogy a felső tagozat szorgalmi idejét egysége­sen úgy szabályozza, hogy falun 8, városhelyen 9 hónapos legyen az oktatás. 36. (B. L.) Tanügyi előadó bemutatja jelentését a konfirmációi oktatás­ról. — Egyházkerületünk egész területén buzgó munka folyt a konfir­mációi oktatás terén is. Hitünk igazságait teljes szívből és lélekből fakadó munkával igyekeztek az Űr szolgái a reájukbízottak leikébe vésni. Az oktatás időtartama mindenütt kielégítő volt, s hivatalosan engedé­lyezett tankönyvekből történt. A tanítás nyelve 32 egyházban magyar, 1 helyen magyar és szlovák, 2 helyen magyar és. német és 1 helyen szlovák. Tanulóhiány miatt oktatás nem volt Balassagyarmat misszióban, Ipolyvecén, Szécsényben, Csánkon, Kétbodonyban, Tatabányán, Torda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom