Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1942

1942. október

109 az Úrban éltek és az Úrban haltak meg, megadja az örökélet boldogsá­gát. Atya-Isten, akit megalkottál, Fiú-Isten, akit megváltottál, Szentlé­lek-Isten, akit megszeneltél, átadjuk és ajánljuk azt most a Te oltal­madba. Az Úrban elhunyt kedves Testvérem, megáldom hát haló poro­dat, megáldom pihenő helyedet, megáldom távozó lekedet az Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság egy, igaz Isten nevében. Ámen. * D. Kapi Béla dunántúli püspök gyászbeszéde dr. sztranyavai Sztranyavszky Sándor temetésén 1942. május 2-án, a nógrádmarcali Sztranyavszky-kúria udvarán: AZ ERŐS FEGYVERES ÉS A NÁLÁNÁL ERŐSEBB. Luk. 11, 21—22. Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije van, bé­kességben van. De mikor a nálánál erősebb reájövén, legyőzi ót, minden fegyverét elveszi, melyben bízott és amit tőle zsákmányolt, elosztja. Krisztus az ige pillanatnyi felvillanásával rávilágít az élet hősköl­teményének három énekére, mely egyformán osztályrésze a szürke­ruhájú egyszerű embernek és a hősi küzdelemben harcoló nagyember­nek. Az első az embernek az élettel, a második az embernek a halállal, a harmadik a halálnak a Krisztussal vívott harcából szól. Ez a három ének együtt az élet hőskölteménye. Ezt az életszemléletet Isten igéje könnyen érthető képben szem­lélteti. Az erős ember fegyveresként őrzi palotáját. Győzelmesen harcol életéért és megszerzi életének kincseit. De azután a nálánál erősebb hálál legyőzi őt és minden fegyverét elveszi, melyhez bízott. A halál diadala azonban nem tart sokáig. Jön Krisztus, a nála erősebb töviskoronás király, kiszabadítja az embert a halál hatalmából s életének igaz értékeit megmenti. Sztranyavszy Sándor erős fegyveresként őrizte palotáját. Élete biztos alapozású, hatalmas elgondolású, nagy tervezésű, gaz­dag díszítésű palota volt. De ezt az életpalotát nem önmagáért, hanem nemzete és egyháza javára építette. Kezdettől fogva azok élén járt, kik a legszentebb emberi közösségek sorsát hordozták szívükben és minden­napi harcaikban történelmi jövendőért munkálkodtak. Ezt az életpalotát építette és őrizte kezdettől fogva. Erre a szolgá­latra született és erre nevelte önmagát kemény célkitűzéssel és erős fe­gyelmezéssel. Egész egyénisége ezen szolgálatra teremtődött. A nógrádi zúgó erdőségek megmaradt évszázados cserfája, csodálatosan szép emberpél­dány. Maga az Isten is erős fegyveresnek teremtette s a szellemi képes­ségek és egyéni tulajdonságok gazdag fegyvertárát adta birtokába. Küz­delmeiben hegyórmon álló, messzetekintő ember. Bátor a rombolásban, erős az építésben, önzetlen a szolgálatban. Izmaiban kemény elhatározás feszül. Szemében izzó magyar lelkének tüze világít. Parancsoló érces szavában acél akaratának trombita harsonája zendül. Lelke álomlátó, hívő magyar lélek. Évezredes álmokat renget, életmentő igazságok su­galmazását érzi. Bizonyosként felismeri a nemzet és egyház jövendőjé­nek önmagukban elrejtett életfeltételeit, de azért mindig figyelemmel kíséri azok külső életvalóságait. Ősi birtokán a magyar föld szerelmeseként őrizte a magyar haza

Next

/
Oldalképek
Tartalom