Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941

1941. október

76 befejezése után a zárszók elhangzása előtt, személyes kérdésben ténybeli felvilágosítások adása céljából kérhet és kaphat az elnökségtől rövid felszólalásra engedelmet. Érdekelteknek tekintendők azok is, akik valamely alsóbb egyházhatósági fokon bizonyos ügyekben eljártak, felszólaltak, vagy a határozathozatalban részt vettek. Az érdekeltség kérdését az elnökség vagy bármely közgyűlési tag felvetheti. Az érdekeltség kérdésében, az egyházkerületi ügyész véleményének meghallgatása után, — a közgyűlés hozzászólás és vita nélkül szavazással dönt. 29. §. A tanácskozás tárgyától eltérni vagy más tárgyról szólani nem szabad. 30. §. Bármikor szót kérhetnek két felszólalás között azok, akik: a) személyes kérdésben, b) félreértett szavaik valódi értelmének helyreállítása érdekében, c) a tanácskozási ügyrend valamely rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalmazása érdekében, valamint d) napirend indítványozása céljából kívánnak felsszólalni, ez alkalommal azonban röviden kell beszélniök és semmi egyéb tárgyra ki nem terjeszkedhetnek. 31. §. Beszédek olvasása vagy a gyűlésnek idézetek felolvasásával mesterségesen való nyújtása tilos. 32. §. A szónoknak eltérnie nem szabad a napirenden levő tárgytól és tartózkodnia kell a közgyűlés méltóságát és illemet sértő, valamint hgy egyesek, mint történelmi és társadalmi osztályok, nemzetiségek és hitfelekezetek ellen sértést tartalmazó, vagy gyűlöletre izgató kijelentésektől és nyilatkozatoktól. 33. §. A szónokot beszédében félbeszakítani vagy közbeszólásokkal zavarni nem szabad. 34. §. Egyedül az elnökségnek van joga a szónokot beszédében megszakítani és a tárgytól való eltérés, vagy a tanácskozás szabályainak meg nem tartása miatt figyelmeztetni. Ha a közgyűlés valamelyik tagja a jelen tanácskozási ügyrend rendelkezése ellen vét, az elnökség figyelmezteti, ismétlés esetén, vagy ha a vétség súlyosabb természetű, név szerint rendre utasítja, újabb ismétlés esetén a szót is tartozik tőle megvonni. — Az elnökségnek ezt az eljárását sem kifogásolni, sem visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad. 35. §. A tanácskozás befejezése után, ha szólásra többé senki sincs feljegyzeve, az elnökség megkérdi, kíván-e még valaki szólani s ha a felhívásra senki sem jelentkezik, a vitát bezárja. 36. §. Indokolatlanul elnyúló, vagy a tárgy érdemét és a közgyűlés türelmét kimerítő vita esetén az elnökség, vagy bármely, szavazatra jogosult közgyűlési tag indítványozhatja a vita bezárását s e felett a közgyűlés vita nélkül, szavazással dönt. 37. §. A vita befejeztével és a zárszó jogán való előadói és indítványt tevői felszólalások után az elnökség a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja és szavazásra teszi fel a kérdést. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel és nemmel szavazhasson.