Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1940

1940. október

• 6 2. (Dr. Z.) A közgyűlés megalakulása. A világi főjegyző jelenti, hogy az egyházmegyék kiküldöttei s a közgyűlésnek hivatalból való tagjai a közgyűlésen határozatképes számban vannak jelen, hogy a benyújtott megbízóleveleket s igazolványokat a jegyzői kar átvizsgálta s rendbenlévőknek találta s hogy mindezek alapján a közgyűlés szabályszerű módon megalakulhat. A világi elnök ennek a bejelentésnek alapján a közgyűlést szabályszerűen megalakultnak és határozatképesnek jelenti ki. 3. (Dr. Z.) A közgyűlés üdvözlése. Dr. Vannay Béla Balassagyarmat közönsége és saját maga nevében is mély tisztelettel s meleg szeretettel köszönti a közgyűlést. Hálásan köszöni azt a vonzalmat, amellyel a dunáninneni evang. egyházkerület közgyűlésének színhelyéül ismét Balassagyarmatot választotta. A szeretetnek a megnyilatkozását látja ebben a választásban városa, de egyben az egyházkerületi felügyelő kiváló személye iránt is, akit múltjának sok kedves emléke fűz e városhoz s akit e város büszkeséggel magáénak tart. Ezt a szeretetet őszinte, igaz érzéssel viszonozza a város közönsége s annak szószólójaként kívánja, hogy a közgyűlés minden tagja magát Balassagyarmaton jól és otthonosan érezze! A püspök válaszában hangsúlyozza, hogy Balassagyarmatot a dunáninneni evang. egy házkerület valóban igazi otthonának tekinti, ahová gyakran s mindig erőgyűjtés szándékával jön, úgy, miként Antheus mindig a földhöz fordult, valahányszor ereje gyarapításának szükségét érezte. Örül, hogy az elhangzott üdvözlésből a szeretet melegének kisugárzását érezzük s megállapíthatjuk, hogy Balassagyarmat iránt érzett szeretetünk itt őszinte viszonzásra talál. Isten áldása legyen a városon, annak minden lakóján és intézményén! Pályi Pál a drégelypalánki református egyházmegye s a balassagyarmati református gyülekezet nevében szeretettel üdvözli az evangélikus testvéreket. Különös örömmel vártak és készültek erre a találkozásra, mert bizton remélhették, hogy ez a találkozás örvendetes alkalom lesz részükre arra, hogy Sztranyavszky Sándort szivük szerint ünnepeljék. Ügy érzik, joguk van az ünneplésre azért, mert »Sztranyavszky Sándort ők is a magukénak tartják és tudják, de úgy érzik, hogy kötelesek is ünnepelni Sztranyavszky! s benne a protestáns érdekeknek meg nem alkuvó bajnokát, az egyetemes magyar értékek istenáldotta letéteményesét s a református egyháznak kipróbált jóakaróját és hűséges barátját. Mindezekért a kimagasló erényekért a drégelypalánki református egyházmegye, a balassagyarmati református gyülekezet és saját nevében is mély tisztelettel, bensőséges, meleg szeretettel és hűséges ragaszkodással üdvözli Sztranyavszky Sándort s egyházkerületének itt ülésező közgyűlését s reájuk Istennek megsegítő gazdag áldását kéri! i A püspök a közös eredet szeretetének érzésével köszöni a református testvérek köszöntését. Ha református testvér szemébe tekint, úgy érzi, hogy a nap tükröződik a tó tiszta vizében, mert hiszen nemcsak az eredetünk, de százados szenvedéseink, küzdelmeink, örömeink és fájdalmaink is közösek. Olyanok vagyunk, mint a baráthegyi szilfa két ikertörzse. Gyökérzetük egy és ugyanaz, törzsük külön-külön tör az ég felé, de lombkoronájuk ismét egybeolvad. Ölelkezzünk mi is össze, 1