Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939
1937. szeptember
17 ségét a zsinat tűinyomó többséggel megvédte. Hálás köszönet illeti a harcban részt vevő Bruckner Győző jogakadémiai tanár széleskörű és mély történelmi fejtegetéseit, amelyek egyik folyóiratunkban s külön lenyomatban is megjelentek. Ugyanő közismert tartalmasságával vett részt a csonkakerületek püspökválasztása körül támadt sajtóvitában. A zsinati vitát azonban kerületi felügyelőnknek a kérdés minden oldalát megvilágító nagy beszéde döntötte el. Hálával kell felemlítenem azon nagy beszédét is, amellyel a reversalis-vadászat nemzetbontó hatása ellen kikelt s amelynek nyomán nagy vihar támadt. A mi részünkről e harcot rendithetetlen nyugalommal es példaadó mérséklettel vívtuk meg, amint mindig nyugalom és mérséklet, személyeskedések mellőzése jellemzi az igazság harcosait. E vihar, bár sebeket szaggatott fel, mégis tisztította a levegőt. A közvélemény nem ült fel azoknak, akik régi hatalmi álmok folyományaképen előzetes cenzúra alá szeretnének vetni minden önálló férfias megnyilatkozást. Az ügy e férfias lépéssel megindult a megvalósulás felé s mindegyre szélesebb körök vallják azt a felfogást, hogy családi és nemzeti béke érdekében el kell törülni a reversalis-törvényt, mert előre megvert sereg az, amelynek tagjai bizalmatlanul vagy elkeseredett szívvel néznek egymásra. Hálás köszönei illeti meg elnöktársamat, hogy férfias bátorsággal hozzányúlt a kényes kérdéshez és fergetegeken, támadások pergőtüzén át közelebb vitte a folyton nyugtalanító kérdést a megoldáshoz. Az egyházépités terén nagy lépés az egységes magyar liturgia elfogadása, amelyet az egyetemes közgyűlés kötelezővé tett. Kivételképen megengedte, hogy azon gyülekezetek, amelyeknek liturgiája gazdagabb az uj liturgiánál, a régi használatban levő liturgiát későbbi intézkedés beálltáig a püspök engedélyével megtarthatják. Az uj istentiszteleti rend hatása már eddig is áldásosnak bizonyult, kivált énekelni szerető gyülekezetekben. Gyülekezeteink áldással és épüléssel használják a magyar Tranoscius- énekeskönyvet is, amelyben művészi költői formában, szép magyarsággal támadtak fel újra a régi kincsek. Terényben az uj Tranoscius sok lelket hódított meg a magyar istentisztelet számára. Örömmel és példaadásul említem meg, hogy a terényi egyháznak felügyelője, 200 példányt ajándékozott egyházközségének, amelyben az egyházi szolgálatot kevés hiján három évtizede megkezdte. A nógrádi egyházmegye felügyelője pedig több gyülekezetet látott el magyar énekes könyvekkel. Boldogság és büszkeség tölti el lelkemet, amidőn megnevezhetem e két igazi világi pap nevét, Sztranyavszky Sándorét és Laszkáry Gyuláét, akik, nem csupán az egyházvédelem oszlopai a törvényszakaszok alkalmazásával, hanem egyházépitő munkások is az igének ily módon való hirdetésével, hogy az evangélium a lelki ének formájában utat találjon minden szegényes, alacsony fedél alá. Ahol buzgón énekelni tudnak, ott közelebb van a szivekhez Isten és az ő szent Fia. Az ő lelkesítő példájuk szárnyain a jelenkorból visszaszáll lelkem a régi világba, Balassa, Riniay, Madách Gáspár, Petrőczy Kata Szidónia nemzedékéhez, 2* Egységes liturgia Magyar Tranoscius