Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1937. szeptember

11 gunk Kormányzójára, feléje hódoló ragaszkodással és tiszteletadással fordulva nyitom meg. Legyen velünk Isten és az ő áldása kisérje munkánkat! A rendületlen hitet, töretlen egyházhűséget, áldozatos és izzó hazaszeretetet valló és hirdető elnöki megnyitót a köz­gyűlés mindvégig feszült figyelemmel hallgatta, lelkes helyes­léssel, tapssal és éljenzéssel többször megszakította, a püspök indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvébe vétette s a benne foglalt összes indítványt határozati erőre emelte. 3. (Dr. Z.) A világi főjegyző elnöki felhívásra jelenti, hogy a köz­gyűlésnek hivatalból való tagjai és az egyházmegyéknek kiküldöttei meg­felelő számban vannak jelen, hogy a benyújtott megbízóleveleket s jegy­zőkönyvi kivonatokat a jegyzői kar rendben találta s ezért semmi aka­dálya nincsen annak, hogy a közgyűlés határozatképes erővel, szabály­szerű módon megalakuljon. Az egyházkerületi felügyelő ennek a jelentésnek alapján a közgyű­lést alkotmányszerüen megalakultnak és határozatképesnek jelenti ki. A közgyűlést egyrészt megalakulását megelőzően elnöksége szemé­lyében közvetve, másrészt megalakulása után a gyűlés közönségének szine előtt közvetlenül a következők üdvözölték: 1. Podhradszky János esperes a fejér—komáromi egyházmegye, 2. Fadgyas Aladár helyi lelkész a vendéglátó egyházközség, 3. Kálmán Rezső tb. főszolgabíró a tatai közigazgatási járás, 4. Tóth Miklós községi főjegyző Tatatóváros község, 5. Lőke Károly református esperes, felsőházi tag a dunántúli ref. egyházkerület, a tatai ref. egyházmegye és a tatatóvárosi ref. gyülekezet s végül 6. dr. Goldberger Izidor tatai főrabbi a tatai izraelita kerület és hitközség nevében. Valamennyi szónok az egyházkerületnek látogatásától s közgyűlé­sétől a hitélet erősödését, az egymásrautaltság tudatának, a felekezetek között fennállani szükséges s nemzeti szempontból is nélkülözhetlen megértés, türelem és szeretet érzésének megszilárdulását reményli s épen ezért a közgyűlés munkájára, elnökségére s minden egyes tagjára Isten­nek áldását kérte. Az egyházi s hitközségi képviseletek szónokainak a püspök, a közigazgatási küldöttségek üdvözlő szónoklataira az egyházkerületi fel­Ügyelő válaszolt. A püspöki válaszok keresetlen és közvetlen szavaiból Pál apostol­nak mindeneket elfedező, mindeneket megtartó, mindeneket megbocsátó, soha el nem fogyó szeretete sugárzott, amikor a felekezeti különbség nélkül való testvéri szeretet gyakorlására, megalkuvást nem ismerő hit­hűségre, áldozatos egyházszeretetre, imádkozó együttérzésre, egymásnak támogatására, megsegítésére buzdítottak, minél több templom, imaház,­Ä közgyűlés megalakulása A közgyűlés üdvözlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom