Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1939. augusztus

57 s a netán szükséges intézkedésekre az illetékes hatóságok figyelmét felhívni. A fenti rendelkezések alapján a hatósági orvosok a népiskolákat előzetes bejelentés nélkül és az iskolaszéki elnökök engedélye nélkül bármikor meglátogathatják. Tudomásul szolgál. 41. (K. Gy.) Felterjesztés a tót liga-isk. helyére magyar állami vagy felekezeti iskolák létesítése tárgyában. Tárgyalás alá került a nógrád-hont-barsi ideiglenesen egyesített egyházmegye felterjesztése az ú. n. „Tót Liga-iskolák" helyére felekezeti, vagy állami iskolák létesítése tárgyában. Kardos Gyula előadó ismerteti a Tót Liga-iskolák romboló és elnemzetlenítő hatását, melyet nagy állami szubvenciókkal a tótok társadalmi egyesülése, a Liga állított fel a volt cseh-szlovák állam déli, túlnyomólag magyarok által lakott sávján. Mérhetetlen az a pusztítás, melyet ezek a tiszta magyar községekben felállított iskolák az ő tiszta szlovák banitási nyelvükkel és szellemükkel 20 év alatt okoztak. A Felvidék felszabadulása után a Tót Ligaiskolák tanítói mind elmenekültek. Az iskoláknak sokhelyütt egész palotákat építtetett fel a Liga és tanítói lakások üresen maradtak. Ennek szomorú következménye evangélikus gyermekeinkre azt lett, hogy amint a cseh-szlovák világban a Liga-iskolákba kényszerültek, mert azokban igen nagy többségben evangélikus tanerőket alkalmaztak, most a felszabadulás után 15—20— 25-ös csoportokban egyszerűen a helybeli rom. kat. iskolákba tereitettek s hitoktatásuk sok tekintetben nehézségekbe ütközik. Dacsókeszin a magyar uralom alatt evangélikus felekezeti iskolánk volt. Trianon után átvette a Liga. A felszabadulás óta üresen áll az iskolaterem és a szép tanítói lakás. 24 növendékünk a szülők legnagvobb ellenkezése között az ottani kat. iskolába tereltetett. A magyar Kultuszkormány, sajnos, csak ott állít fel a Tót Liga-iskolák helyén magyar állami iskolát, ahol a növendékek száma legalább harminc. Ez nagy hiba. Ha mihamarabb el akarjuk tüntetni és meg akarjuk szüntetni a cseh-szlovák uralom romboló tanítási szellemét, a legsürgősebb feladat volna a Tót Liga-iskolák üresen álló épületeibe magyar állami, vagy ahol lehet, felekezeti államsegélyes iskolákat létesíteni. A nógrád-hontbarsi ideiglenesen egyesített egyházmegye, ezen kérdéseknek kellő megvilágítása és mérlegelése után, felterjesztést intéz az egyházkerülethez s annak révén az Egyházegyetemhez, hogy a Kultuszkormány kérje ezeknek a Tót Liga-iskoláknak helyére magyar állami vagy felekezeti iskolák felállítását, az üres tantermek felhasználását és pedig tekintet nélkül a növendékek számára. A közgyűlés teljes egészében elfogadja a nógrád-hont-barsi ideiglenesen egyesített egyházmegye felterjesztését és feliratban fordul az egyetemes közgyűléshez: tegye meg a lépéseket a Kultuszkormánynál a Tót Liga-iskolák helyén magyar szellemű felekezeti, vagy állami iskolák létesítésére. 42. (K, Gy.) Középiskolai hitoktatás intenzívebb ellenőrzése. Tárgyalás alá került a nógrád-hont-barsi ideiglenesen egyesített egyházmegye felterjesztése a változott viszonyok folytán a középiskolai hitoktatás gimnázium, polgári iskolák, tanító- és tanítónőképző akadémiák stb.) hathatósabb ellenőrzésére, püspöki biztosok kiküldésére úgy a nyilvános, mint a magánvizsgákra. Kardos Gyula előadó ismerteti a javaslatot, amelynek lényege az, hogy a mostani ellenőrzés nem megfelelő, sőt céltalan, mert az úgyn. összefoglalásokra hívják meg az egyházi biztost, amikor már az osztá-