Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939
1938. szeptember
87 4. Az örömre hangoló esemény mellett két szomorú gyászesetről is meg kell emlékeznem. A mi fenkölt gondolkozású, nemesen érző Elnök Urunk Ő Méltóságának áldottemlékű édesanyját szólította magához az élet és halál Ura, mindnyájunk mennyei Atyja. E sötét és lesújtó gyászban tolmácsoltam Ő Méltósága előtt a mi igaz részvétünket. Ma pedig helyezzük a csendesen pihenő édesanya sírhalmára a kegyeletes megemlékezés soha nem hervadó virágait, a hálás fiúi szív számára pedig kérjük a minden végzésében bölcs Istennek vigasztalást és megnyugvást adó erejét. A fejérkomáromi egyházmegyei G. A. Gyámintézet hűséges sáfárját gyászolja, elvesztvén váratlanul, tragikus körülmények közepette, pénztárosát, Horváth Sándor csabdii lelkészt. Adjunk a mi őszinte részvétünknek kifejezést jegyzőkönyvünkben s gyászolóit ajánljuk Isten őrző és megtartó kegyelmébe. 5. A nógrádmegyei G. A. Gyámintézet ügy buzgó elnökségének megbízatása lejárván, az egyházközségi Gyámintézetek teljes bizalmukkal a volt elnökséget, Kardos Gyula balassagyarmati lelkész, alesperes Ő Méltóságát és Horváth Sándor balassagyarmati polgármester urat tisztelték meg; Péter Henrik nagybörzsönyi lelkész, egyházmegyei gyámintézeti pénztáros lemondott s pénztárossá Fábri Mihály szügyi lelkész választatott meg. A testvéri szeretet bensőséges érzelmeivel köszöntöm munkatársainkat s kívánom, hogy legyen sikerekben gazdag az Isten országát szolgáló, egyházépítő s lelkeket mentő minden elgondolásuk és cselekedetük. A tisztségről lemondott munkatársunk pedig fogadja a Gyámintézet hálás köszönetét. 6. Az egyházkerületi G. A. Gyámintézetektől beérkezett számadások alapján az áldozatos szeretet munkájáról vagyok hivatva világos, szívet megillető, tettre serkentő, a krisztusi evangélium szellemétől átitatott hitélet megnyilatkozását híven visszatükröztető képet adni. Ezt csak úgy tehetem, ha annak főbb vonásait ragyogtatom meg a mélyen tisztelt közgyűlés előtt, rámutatva a Gyámintézet minden fokozatán végzett áldásthintő munkára, amely kezdetét veszi az egyházközségi Gyámintézeteknél és befejezést nyer — egy évre — az egyetemes Gyámintézetnél. Ezt a munkát nem célom teljes részletességgel a mélyen tisztelt közgyűlés elé tárni, de úgy érzem, hogy nagy szolgálatot teszek a Gyámintézet szent ügyének, ha röviden számot adok azoknak a filléreknek mikénti felhasználásáról, hovafordításáról, melyeket evangélikus hittestvéreink, evangélikus hittestvéreinknek felsegítésére készséggel nyújtottak. Ezt igazolják az általam itt felsorolt számadatok. A fejérkomáromi egyházmegyében a Gyámintézet céljára befolyt összesen: 764'29 P, melyből az egyházközségi Gyámintézetek 108'38 P-t, az egyházmegyei 249'55 P-t használtak fel segélyezésre és tőkésítésre, 406'36 P-t pedig a kerületi, illetve az egyetemes Gyámintézet rendelkezésére bocsátották.
