Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1938. szeptember

69 Géza alesperes urat, aki délelőtt az istentiszteleti szolgálatot végezte, délután pedig az ünnepélyünket kezdő imát mondta. Ünnepélyünk fényét még emelték Dullien Klára hegedű-, Jeney Klára ének-, dr. Rieger Tibor zongoraművészek hangversenye és Szentmiklósy Vilma nőegyleti titkár szavalata. Az ünnepély végén vitéz Pongrácz Bartha Ede ny. tábornok, egyházközségi felügyelő köszöntötte a vendégeket, majd a jubiláló nőegyletet, kérve a további lelkes munkát. Ünnepélyeink offertóriumát, valamint minden adományt a templomalapunk javára fordítottuk, mert minden vágyunk az, hogy saját otthonhoz jussunk. Csekély számunk ellenére is immár majdnem 6000 pengőnk van, részben készpénzben, részben felajánlásban. Tudjuk, hogy ez nagyon kevés, de hiszünk Istenben, bízunk evangélikus testvéreink támogató szeretetében, meghozva magunk részéről minden áldozatot. Gyülekezetünk 1937. október 4-én fájó szívvel vette volt felügyelőjének, megalkotójának, Karcsay Miklós ny. vármegyei főjegyző úrnak halálhírét. Emlékét jegyzőkönyvileg örökítettük meg. 1938. január 9-én ugyancsak fájó szívvel búcsúztunk gyülekezetünk önállósulásáért, útnak indulásáért oly odaadással dolgozó felügyelőnktől, Csanády László m. kir. bányaügyi főtanácsos úrtól, akit a hivatás elszólított körünkből. Érdemeit az e napon D. Kovács Sándor püspök úr Ő Méltósága méltatta, akinek szavai után szeretett felügyelőnket örökös tiszteletbeli felügyelőnkké választottuk. Helyét a felügyelői tisztségben vitéz Pongrácz Bartha Ede ny. tábornok úr foglalta el, másodfelügyelővé pedig a gyülekezet egyhangúlag vitéz Molnár Gyula számvevőségi tanácsos urat választotta meg. A reformáció ünnepét és a lehetőséghez képest az összes előírt ünnepeket megtartottuk. A hitoktatás a missziói körzetben három helyen folyt, mindenütt a lelkész végezte. Az évet a templom utáni vággyal kezdtük és azzal az imádsággal fejeztük be, hogy bárcsak mielőbb valóra váltaná a jóságos Isten vágyunkat. Dorog. Az elmúlt esztendő a munka jegyében telt el. A bányatelepi hivek felkeresése mellett sikerült a szórványhivek megkeresése is úgy, hogy a missziói körzet megszervezése immár elvégezettnek mondható. A közös református és evangélikus templomban havonta kétszer vau átlag istentisztelet, amelyekre egyre többen gyűlnek össze. A hitélet elmélyítése céljából novembertől májusig hetenkint bibliaóra volt, adventben és böjtben vallásos est, karácsonykor a gyermekek számára karácsonyfa ünnepély. Vendégelőadóink voltak Fadgyas Aladár komáromi lelkész és dr. Szuchovszky Lajos budapesti vallástanár urak, istentiszteleti szolgálatot végzett Ferdinánd István lelkész úr. A szórványhelyeken időközönkint szintén volt istentisztelet. A hitoktatás a missziói körzetben három helyen folyt; mint az esztergomi körzetben, úgy itt is a lelkész végezte. Istenbe vetett hittel, bizalommal nézünk a további munka elé.