Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935
1935. szeptember
hogy az élet küzdelem, akkor igaznak kell lennie annak is, hogy az élet apró győzelmek és vereségek láncszemeiből tevődik össze. Minden lépésem, amit előre teszek — győzelem, vagy vereség — aszeiint, amint azzal a lépéssel közelebb, vagy távolabb jutok életcélomhoz — a boldogsághoz. S miként a hadvezér az előcsatározások kis győzelmeivel egyengeti és késziti elő a döntő győzelem útját, ugy az élet felett diadalmaskodó győzelemnek a szent leckénkben emiitett fehér ruhája az élet apró győzelmeinek a fehér szálaiból szövődik egybe. Ez azt jelenti, hogy aki el akarja nyerni ezt a döntő győzelmet hirdető fehér ruhát, annak győznie kell az élet ama apró előcsatározásaiban, melyekkel útjában lépten-nyomon találkozik. Ezekből az apró előcsatározásokban aratott győzelmek szálaiból szőtte meg a maga győzelmi fehér ruháját a mi Istenben boldogult, felejthetetlen fópásztorunk is! Csendesen, halkan járt a földön. A nagy tusák zaja, mely egyik-másik ember életét zajossá teszi és a közfigyelmet magára tereli nem verte fel élete harmonikus csendjét soha. A felületes s az élet értékét csak a külszinben és változatosságban keieső szem szinte ugy láthatta, hogy az ő élete nem is volt küzdelem, hanem csak egy élettel megalkuvó stoikus bölcs sétája a sírgödör felé. De mi — akik a magunkénak mondottuk őt, akik előtt annyiszor feltárta szivét — mi tudjuk, hogy a mi fehér ruhás emberünk élete is igazi emberi élet volt, tehát szakadatlan küzdelem, amelynek során nem egyszer kapott sebet is, de amelynek során sok-sok apró győzelmet aratott. Azok a győzelmek — Szeretteim, — amelyeknek a kivívása érdekében ma lázas fegyverkezéssel készülődik a világ — megváltoztathatják a föld térképét, hadisarccal, uj területekkel növelhetik a győztesek jólétét, de a világot egy lépéssel sem viszik közelebb az Isten országához és egy hajszállal sem teszik jobbá, nemesebbé és boldogabbá az emberiséget. Az életet megszépíteni és boldogítani csak azok az apró győzelmek tudják, amikor az élet apró előcsatározásaiban legyőzzük önmagunkat, amikor szivünkön egy nemes érzés válik úrrá, amikor egy könnycsepp letörlésére, egy seb bekötésére, egy gondredőkkel felszántott homlok elsimítására mozdul meg a kezünk, mikor az élet harcában Jetiporva is, újra meg újra kiegyenesedünk. Ezekben az apró előcsatározásokban volt hős, ami fehér ruhás emberünk! Ezekben aratta sorra ama látszólag kicsiny, de jelentőségükben nagyszerű győzelmeit, amelyek neki megszerezték a fehér ruhát, nekünk pedig és mindazoknak akik bármily kapcsolatban voltak is szerény egyéniségével, minden apró győzelme szépséget, felemelkedést, nemességet, gazdagodást és lelki gyógyulást hozott. Testvéreim! Marseille, francia kikötőváros temetőjében egy kis varrólánynak a sírját egy szobor díszíti, amelyen ez a felírás ragyog: >A hősnő!« Ez a kis varróleány nem cselekedett semmiféle világraszóló hőstettet, A szobrot azért kapta, mert abban az időben, mikor