Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1932
1932. szeptember
16 Farkas Z. tbeol. felavatása. E. H. Á. Bizt. Társ. ujabb adománya. Tótul is tudó káplán-hiány. nagy szabad térrel, amelynek a közepén felépült s amelybe a város legforgalmasabb utcái torkollanak. De szép a belseje is minden még a legkisebb részlete is ízléses és választékos s e mellett célszerű, az oltára meg egyenesen meglepő és hosszabb nézésével sem tud betelni vele'az ember. Az oltárképe egy kőből faragott kereszt, villannyal megvilágítható tövis koronával, ahol szemünk már az első pillanatra a Krisztus arcot keresi. Sándy Gyula műegyetemi tanár, a templom tervezője s az épités vezetője mondotta, hogy Svédországban látott ehhez hasonló oltárképet s neki is nagyon megtetszett. Arra kérdésemre pedig, hogyan jutottak ily valóban szép helyhez és térhez, az egyház kiváló lelkésze, Irányi Kamii adta meg a felvilágosítást. Hogy t. i. azzal a nehéz feltétellel kapták a teret ingyen a várostól, hogy csak úgy lesz az övéké, ha 3 év lefolyása alatt felépítik reá a templomot. És a buzgó székesfehérvári hívek a legnehezebb időben megcselekedték ezt a lehetetlennek látszó csodát. Ily körülmények között készen volt ott minden külső és belső kellék, ami szükséges egy felemelő templomszentelési ünnepélyhez. Jelen voltak: Dr. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, dr. Szíranyavszky Sándor kerületi felügyelő urak Önagyméltóságaik, dr. Händel Béla egyházmegyei felügyelő Őnagysága, az egyházmegyei lelkészekből többen, képviselve volt Fejérvármegye gróf Szécsényi Viktor főispánnal az élen és Székesfehérvár egész társadalma, annak minden egyesülete és szervezete. Az ünnepi beszédet maga a helyi lelkész és kiváló szónok tartotta. Adja Isten, hogy az uj templom uj buzgóságot s uj Ielkierőket teremtsen a különben is fogékony székesfehérvári szivekben! Ugyancsak felemelő ünnepély keretében ment végbe 1931. december 6-án Farkas Zoltán lelkészjelölt felavatása Sámsonházán, miután a balassagyarmati segédlelkészi állásra meghívást kapott és ugy Írásbeli dolgozataiból, mint a szóbeli lelkészi vizsgán adott feleleteiből megállapítható volt a lelkészi pályára való alkalmatossága, fenti napon dr. Csengődy Lajos salgótarjáni lelkész és a dunáninneni lelkészvizsgáló bizottság tagja, továbbá Kirchner Rezső püspöki irodavezető és Pohánka Sándor püspöki segédlelkész közreműködése mellett lelkésszé avattam őt. Később a betegeskedő Balogh István fejérkomáromi esperes oldala mellé rendeltem őt segédlelkésznek Bokodra, ahol a mai napig is működik. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, amellyel szerződéses viszonyban állunk, ez évben is 150 P-t adományozott a kerületnek. Indítványozom, hogy az adományért hálás köszönetet mondjunk, az öszszeget pedig csatoljuk a Biztosító Társaság nevét viselő alapítványhoz s minderről jegyzőkönyvi kivonattal értesítsük. Az elmúlt közigazgatási évben különösen sok gondot okozott a püspöknek az a körülmény, hogy tót nyelvű gyülekezetekbe, amelyeknek lelkésze hosszabb ideig volt beteg, nem tudott tótul is tudó káplánokat küldeni s ilyeneket neki a többi püspökök sem tudtak rendelkezésére bocsátani. Ennek a fontos dolognak a megbeszélésére adtam alkalmat az idei kerületi lelkészi értekezlet tárgysorozatának egyik pontjánál.
