Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1930

1930. október

86 Missiói jelentés Érd-Tordas szórványáról. 76. (B.) Érd. Tordas szórványa. Az anyaegyháztól 19.7 km. távolságban van. Podhradszky János alesperes havonkint egyszer megy ki istentisztelettartás végett, amikor a ref. tanitó által végzett vallástanitást is ellenőrzi. Az ercsi ref. lelkész is havonkint csak egyszer tart Istentiszteletet. Az evangélikusok és reformátusok itt tehát közös protestáns egyházközséget alkotnak. Valójában Érd csak ezután lesz majd missziói hely, ha a hivek a nagymérvű parcellázásból kifolyólag felszaporodnak. Körülbelül 4.000 házhely lett kiosztva. Az evangélikusok is kaptak 3000 négyszögöl területet templom és egyházi épületek s kert céljaira. Podhradszky János alesperes felveti a gondolatot, hogy a Tordashoz és Székesfehérvárhoz tartozó szórványok lelki gondozása végett nagy szükség volna egy missiói lelkész kirendelésére, mert úgy neki, mint a székesfehérvári lelkésznek fizikai lehetetlenség az egymástól nagyon távol eső szórvány helyeken élő hivek meglátogatása. A közgyűlés az Érdi híveknek nagy fáradsággal járó, minden ellenszolgáltatás nélkül való lelki gondozásáért Podhradszky János alesperesnek köszönetet szavaz. Azt az óhajtását, hogy a tordasi és székesfehérvári szórványok gondozására missiói lelkész rendeltessék ki, a kerületre nézve lehetetlennek tartja, ellenben felkéri a missziói lelkészt, hogy időnkint keresse fel az érdi evangélikus híveket és a köztük végzendő egyházépitő munkájával segítse őket összetömöriteni egy hitben erős, egyházukért áldozatra kész gyülekezetté. 77. (B.) Ercsi. Ez is Tordas szórványa. 24 km.-re az anya egyháztól. A reformátusok nagyobb számban vannak, mint az evangélikusok, van lelkészük. Az evangélikusok a ref. egyháznak teherviselő s kevés jogot élvező tagjai. Az 1860-as években biztosított jogukat sem engedték nekik gyakorolni a reformátusok. A reformátusok a folyó évben templomot építettek. Amidőn a templom elkészült s át lett adva rendeltetésének, Podhradszky János alesperes megkereste a ref. lelkészt, hogy adjon neki alkalmat az igének abban való hirdetésére, de választ nem kapott. Ö pedig nem ment Ercsire azért, hogy úgy ne tűnjék fel a dolog, mintha ő ki akarná vonni az evangélikusokat a ref. egyház kebeléből, amelynek szeretetére, támogatására mégis rá vannak utalva. A közgyűlés sajnálattal értesül az ercsi ref. lelkésznek eljárásáról, s felkéri Balogh István esperest, hogy menjen ki Ercsibe s az ottani ref. lelkésszel békés megértéssel állítsa vissza a reformátusok és evangélikusok között a régi jogviszonyt, vagyis, hogy amint a múltban az imaházban, úgy a jövőben a templomban is hirdethesse az evangélikusoknak az ő lelkészük az igét és szolgáltathassa ki az úrvacsorát. Podhradszky János alesperest pedig arra kéri, hogy a kerületi felügyelővel sürgősen közölje az ercsi evangélikusok viszonyait: mennyien vannak, mennyi egyházi adót fizetnek a Missiói jelentés Ercsiről,