Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1928

1928. augusztus

23 A tanügyi jelentés részletesen fog beszámolni tanügyi állapo­tainkról s így az iskolai ünnepélyekről is. Én itt most csak annyit aka­rok megjegyezni, hogy az elmúlt tanévben abból az alkalomból, hogy november 6-án folyt le Budapesten a Kossuth-szobor leleplezése, elren­delte a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, hogy az összes állami iskolákban november 5-én a tanítás egy órájában megemlékezés történ­jék Kossuth Lajosról, továbbá december 10-én a limanovai csata-napról és ugyancsak december 10-én a tanítás egy órájában megemlékezés tör­ténjék Bem Jpzsefről, — szabadságharcunk dicső tábornokáról s arról a nagy hatásról, amit Petőfi Sándorra gyakorolt, — abból az alkalom­ból, hogy hamvait 75 évi hontalanság után Krakkóba szállították, s felhívott a miniszter úr hasonló intézkedésre a főhatóságom alá tartozó iskolákban, amit én meg is tettem. Az elmúlt közigazgatási esztendőben a kegyes isteni gondviselés megóvta egyházkerületünket s egyetemes egyházunkat nagyobb vesz­teségtől, nem halt meg senki vezető férfiaink közül. Mégis meghalt egy nagy egyházi férfiú, akiről itt illik megemlékeznünk s ez Kilyéni Fe­renc József, a magyar unitáriusok nagy püspöke, aki életének 93-ik, papságának 73-ik, püspökségének 52-ik évében 1928 február hó 19-én halt meg, akit a magyar unitárius egyház képviselő tanácsa így paren­tált el: „Nagy elme, kormányzói lélek, a szünetlen munkásság minta­képe, az unitárius egyház új történelmének vezéralakja../' Indítvá­nyozom, hogy a nagy férfiú halála felett érzett részvétünknek jegyző­könyvünkben adjunk kifejezést s erről az unitárius egyházat jegyző­könyvi kivonatban értesítsük. Az elmúlt közigazgatási esztendő folyamán választotta meg s ik­tatta be a tiszántúli s a dunamelléki református egyházkerület főgond­nokát, az előbbi nagybányai vitéz Horthy István lovassági tábornok úr Őnagyméltóságát, az utóbbi széki gróf Teleky József úr Őméltóságát. Indítványozom, hogy mindkét nagynevű főgondnok urat mély tisztelet­tel és hitrokoni szeretettel üdvözöljük és kérjük Istennek gazdag áldá­sát az egyház és a haza javára kifejtendő minden munkájukra! Még mielőtt áttérnénk a szorosabb értelemben vett egyházkerü­leti dolgainkra, egy kedves kötelességet kell teljesítenem. 1918 július 6-án bontották fel a régi, csonkítatlan dunáninneni egyházkerületben a kerületi felügyelőre leadott szavazatokat. A szavazatok összeszámlá­lásakor a mi nagyrabecsült egyházkerületi felügyelőnk már akkor is jó hangzású neve került ki győztesként. Azután jött a nagy összeomlás, az ország megszállása, a dunáninneni egyházkerület rettenetes meg­csonkítása. A régi dunáninneni egyházkerület magvát képező esperes­ségek, Mosonon kívül, — ahol szintén rengett a föld, — mind a meg­szállott területre jutottak; ami megmaradt a dunáninneni kerületből, azok mind a későbbi időben a kerülethez csatolt részek voltak, amelyek szivében még ott élt a vágy visszajutni a régi otthonba. Ilyen otthoná­nak tekintette Fejér-Komárom a dunántúli, Nógrád-Hont a bányakerü­10. Megemlékezés az iskolákban Kossuthról, a limanovai csata­napról és Bemről. I Részvét Ferenc lózsef püspök elhunyta íelett. vitéz Horthy István és gróf Teleky lózseí üdvözlése. Lándori dr. Kéler Zoltán ünneplése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom