Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926

1926. augusztus

58 68. I. A 30986/1924. évi OFB számú ítélettel juttatott ingatlanra vonatkozólag az elnökség a haszonbérleti szerződést ifj. gróf Esterházy Lászlóval 1926. évi július hó 13. napján megkötötte (1926. évi május hó 5. rk. kgy. jkv. 8. p.). Ennek folytán a haszonbérlő az 1925/26. gazdasági évre járó haszonbér fejében, mely 409 q 26 kg búza egyenértékének felel meg, 147.446,150 koronát befizetett az egyházkerület pénztárába. Ebből az összegből a pénztár által 147.400,000 korona a Magyar Földhitelintézetnél lett folyószámlán elhelyezve, 46,150 korona pedig a pénztárban visszatartatott. Itt merül fel a befizetett haszonbér hováfordításának kérdése. E földbirtokjuttatásból kifolyólag eljárási költség címén egyszersmindenkorra összesen 131 q 53 kg búza egyenértékét kell lefizetni s az 1924. évi 8000/PM számú rendelet 4., illetve 3. §-a értelmében a föld kataszteri jövedelmének minden koronája után haszonbér gyanánt a birtokbalépéstől számított első öt gazdasági éven át 10 kg búzát kell fizetni. Minthogy e föld kataszteri tiszta jövedelme 3448 K 81 fillér, a haszonbér 344 q 88 kg búzát tesz ki. Vagyis eljárási költség és első évi haszonbér címén összesen 476 q 41 kg búza fizetendő. A haszonbérlő által fizetett 409 q 26 kg búzával szemben tehát 64 q 15 kg hiány jelentkezik. Az eljárási költség fizetése alól — más egyházkerületektől szerzett információ szerint — mentesítésnek nincs helye. A 10 kg-os haszonbért illetőleg az egyházkerület kérte ugyan ennek elengedését a kormánynál, intézkedés azonban még nem történt s így egyelőre e haszonbér is fizetendőnek jelentkezik. Bár kétségtelen, hogy e föld jövedelme püspöki jövedelmet képez, mégis — figyelemmel arra, hogy annak tulajdonosa az egyházkerület — végeredményben az egyházkerület felelős e terhekért. E felelősség ad az egyházkerületnek jogot ahhoz, hogy a haszonbér hováfordítása tárgyában rendelkezzék. Az együttes bizottság véleménye és javaslata tehát az, hogy a haszonbér egyelőre az említett terhek fedezeteként tartalékoltassék és gyümölcsöztessék. Támogatja ennek az álláspontnak helyes voltát az a körülmény, hogy az állam a rendes püspöki államsegélyt a mai napig sem szüntette be, hanem azt teljes összegében kiutalta. így tehát a haszonbérnek a fenti célokra való tartalékolása senkinek megrövidítését nem jelentheti. Ennélfogva az az álláspont, hogy a földhözjuttatás folytán a kiutalt püspöki államsegély csak aránylagos részben vehető fel, nem helyes, mert nyilvánvaló, hogy egy olyan földhözjuttatás, amely egyelőre jövedelemmel nem jár, hanem csak terhekkel, nem vonhatja maga után a püspöki államsegély leszállítását. Az államsegély teljes összegében való felvétele tekintetében tehát sem erkölcsi, sem jogi aggály fenn nem foroghat. Minthogy pedig a kiutalt államsegély fel nem vett részei még ma is az egyetemes pénztárban fekszenek, ezek felvételének még tech-