Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1925

1925. augusztus

54 66. készségéből (szintén 10 millió) megújította s a megujult templomot a püspök úr 1924. szeptemberében felszentelte. Az egyházmegyei elnökség a kerület azon felhívásának, hogy az anyaegyházzá alakulás anyagi feltételeiről a helyszínén győződjék meg, a salgótarjáni lelkészváltozás s a bányamunkásokat sújtó kedvezőtlen közgazdasági helyzet miatt nem tehetett eleget. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és az egyházmegyei elnökséget megbízza, hogy az anyaegyházzá alakulás ügyében Lapujtő meglátogatását akkorra halassza, amikor a gazdasági helyzet javulása a kívánatos eredményt valószínűvé teszi, addig a kerület határozatát függőben tartja. III. Fejér-komáromi egyházmegye. A) Bicske, Felcsuth, Alcsuth a csabdi-i egyház gondviselése alatt áll, a missziói szervezés joga és kötelessége a csabdii lelkészre vár. Bicske az uj lelkész választáskor az anyaegyházzal szorosabb összekapcsolódása vágyának kifejezést adott azzal a kijelentésével, hogy részt vesz az anyaegyház terheinek viselésében, de kikötötte azt is, hogy a lelkész minden hónapban egy vasárnap kimenjen Bicskére istentiszteletet tartani a hivek által e célra megszerzett helyen. Az uj lelkész előtt tehát már csak az a feladat áll, hogy Felcsuthon és Alcsuthon, ahol a hivek nagyobb számban vannak, mint a többi szórványhelyeken, — a fiókegyházakat megszervezze s az istentiszteletet meghonosítsa. A kerületi közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és a Csabdihez tartozó terület missziói szervezéséről a jelentést az illetékes lelkésztől elvárja. B) Ercsi és Érd jelenleg Tordashoz tartozik. Tordas azonban közlekedési nehézségek miatt csak nagy üggyel-bajjal gondozhatja. Ercsi gyűjtőpontja lehetne ezen vidék evangélikusainak. Ercsin jelenleg az ev. hivek a ref. egyház tagjai, oda fizetnek s annak szolgálatát veszik igénybe. Felmerült aza terv, hogy ezen alsó dunamelléki szórvány jelentősebb községei Budafokhoz csatoltatnának s vele együtt alkotnának missziói egyházat, mert a közlekedési viszonyok ezt szinte mint kinálkozó és célszerű megoldást tanácsolják. Ez azt jelentené, hogy ezen községek a bányakerület tartozékaivá válnának. Mellőzve azt az általános elvet, hogy megcsonkult kerületünk nem mondhat le még szórványhelyekről sem s ha határkiigazitás történnék, inkább gyarapodásra számit, nem valószínű, hogy Budafok, mely most van alakulóban és saját szervezkedésével, belső megerősödésével van elfoglalva, megterhelné magát 7—8 községből álló szórvány gondozásával. Megállapodás történt, hogy a tordasi lelkész és dr. Kovács Sándor felkeresik a szórvány fontosabb pontjait, a kerületet személyes meggyőződés után tájékoztatják a tapasztaltak felől és megokolt javaslatot terjesztenek a közgyűlés elé. Egyelőre az látszik célszerűnek, hogy az északi rész Tordas, a déli rész Székes-