Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1925

1925. augusztus

13 érzett örömének s hálás köszönetének és azon imádságszerü óhajának, 4—8. hogy a jóságos Isten engedjen felügyelő Urunknak sok-sok esztendőt, ránk nézve örvendetes ígéretének teljesítéséhez. A közgyűlés az elhangzott indítvánnyal való együtt­érzésének zugó tapsviharban, lelkesült »éljen«-kiáltásokkal adott kifejezést s kerületi felügyelő úr Őméltóságát meleg ováció­ban részesítette. 5. (B.) E közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére a közgyűlés az elnökségen és jegyzői karon kivül Mihalovics Samut, Podhradszky Jánost, Laszkáry Gyulát, Kirchner Gyulát s Okolicsányi Gyulát küldi ki. 6. (B.) Világi elnök jelenti, hogy távolmaradásukat a következők mentették ki: Dr. Stelczer Mátyás, Csatáry Elek, Dr. lándori Kéler Bertalan. A közgyűlés a jelentést tudomásúl veszi. 7. (B.) Püspök jelenti, hogy a kerület tanítói kara Nemes Győző szécsényi tanitót küldte ki képviseletében, aki a közgyűlésen meg is jelent. Tudomásul szolgál. 8. (K.) A tárgysorozat 3. pontjával kapcsolatban püspök úr fel­olvassa következő évi jelentését: Méltóságos kerületi Közgyűlés! Az elmúlt közigazgatási esztendő nem tartozott azok közé, amelyekre nagy, rendkívüli események nyomják reá bélyegüket, nem születtek új gondolatok, amelyek nagy robajjal törtek volna a megvalósulás felé, inkább a csendes továbbfejlesztés esztendeje volt, amelynek meg van az az előnye, hogy ilyenkor a romboló elemi erők sem tépik el láncai­kat s nem idéznek fel sokáig helyre nem hozható katasztrófákat az egyházi élet terén. 1. Az elmúlt közigazgatási esztendő eseményei közül az újszerűség jellegével még leginkább az első protestáns tábori püspök, Soltész Elemér múlt évi december 17-iki ünnepélyes beiktatása dicsekedhetik, amellyel évtizedes, hosszú, nehéz, de eredményes küzdelmekre tettük fel a koronát. Maga az ünnepély nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltósága s igen előkelő, nagyszámú közönség jelen­létében s az összes protestáns püspökök részvételével ment végbe. A testvér református egyház, amelynek számbeli túlsúlyánál fogva előzékenyen átengedtük az elsőséget, nézetem szerint nagyon szeren­csésen választott, mert Soltész Elemér kiváló tehetsége, nagy képzett­sége, mindenekfelett pedig rokonszenves, elfogulatlan, testvéries érzésekre hajló, megértő lelke, feljogosítanak arra, hogy úttörő működéséhez a legszebb reményeket füzzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom