Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1922

1922. augusztus

68 hogy a Te hited fénylő szövétnekül szolgáljon és világítson utódainknak is. Nemes vezérünk, megdicsőült főpásztorunk ! Midőn a nógrádi ágostai hitvallású evangélikus egyházmegye nevében leteszem pihenő poraid fölé a megemlékezésnek, legbensőségteljesebb kegyeletünknek ártatlan virágát, azon óhajunkkal teszem azt le, legyen a te pihenésed édes, legyen csendes és zavartalan. Álmodozzál édesen, álmodd meg az Evangyéliumnak ^dicsőségét, győzedelmét, a Te álmaidnak zavartalan csendje felett őrködni fog a mi soha meg nem szűnő nagyrabecsülésünk, mélységes tiszteletünk, igaz szeretetünk, mellyel a Te drága emlékedet kegyelettel megőrizendjük!" Kardos Gyula helyi lelkész a gyülekezet nevében átveszi a síremléket s megkoszorúzza a sirt. „Mélyen meghatva, a lelkemből felfakadó kegyelet őszinte érzésével állok itt, hogy utolszor helyezem e sirra a balassagyarmati ev. egyház élővirágokból font koszorúját s ezen emlékművet — a ker. felügyelő ur Őméltósága felhívására — az egyház gondozásába átvegyem. A nagy gyász mellett, mely az egyházkerületet érte akkor, midőn dr. Baltik Frigyes életének napja a sirba hanyatlott — a balassagyarmati egyháznak jutott osztályrészéül, hogy közegyházunk e kiváló vezéralakjának s helyi egyházunk 25 esztendőn át hű lelkipásztorának, temetőjében csendes pihenőhelyet nyújtson. Az a 25 esztendős lelkipásztori munka áldott volt s felejthetetlen marad gyülekezetében s híveinek lelkében. Mint az éltető nap, mely minden Istenadta hajnalon . feljő az ég peremére s ragyogó sugaraival áldást, meleget, világosságot áraszt a földre, ugy ő is naponként, a benne élő evangéliumi mély hit, krisztusi szeretet és alázatosság, a tudomány fényével a hivők lelkében az Isten országa számára gazdag vegetációt, dus gyümölcsözést eredményezett. Mi voltunk — az egyház körében — az ő tágabbkörü családjának tagjai, ő volt a mi apostoli buzgalmu lelkiatyánk. Amint elhunytakor egyházhiveitől megsiratva, könnyeikkel megszentelt sir ölére hanyatlott, néma sirja felett a mélységes hálának, a soha_nem muló kegyeletnek virágaival állunk most s e koszorú jelképében helyezem azt nagy halottunk sirjára. Jóságos lelkipásztorunk! Midőn, mint a te lelki hagyatékodnak örököse, balassagyarmati hiveid nevében sirodat megkoszorúzom, ünnepélyes fogadalmat teszek arra, hogy még az idő vasfogánál is maradandóbb lesz az a gondoskodás, mellyel a helyi egyház hivei, nemzedékről-nemzedékre, sírodra s a mellette felállított 'és most felszentelt emlékműre tekinteni fognak. — A balassagyarmati egyház nevében a megkoszorúzott síremléket az egyház gondozásába átveszem." Koszorút helyeztek a sirra, a balassagyarmati ev. nőegylet nevében Nagy Mihályné egyleti elnök Őméltósága, az ev. ifjúsági egylet nevében Turcsányi Ödön.