Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1920

1920. október

14 ezrei hálás szívvel emlékeznek, vissza kell szereznünk, hogy a tanulnivágyó fiatalságnak megnyíljék újból a tudások valódi forrása. Tanítóintézetünk és a modori leányiskola visszaszerzésének lehetőségéről nem mondhatunk le, mert képzett fiatalságot csak müveit és vallásos lelkületű tanítók nevelhetnek. A theológiai akadémiának valamelyik egyetemi szervezetbe való belekapcsolására a legjobb reménységeket tápláljuk s magam részéről ezirányban is síkra kívánok szállni s remélem, hogy az államkormányzat e jogos követelésünket annál is inkább teljesítendi, mert már a paritás is azt kívánja, hogy a mi református testvéreinknek' megadatott, az az evangélikus hitsorsosoktól se tagadtassék meg. És ha ezen óhajunk és jogos követelésünk valóra válik és a mi theológiánk bármelyik egyetem szervezetébe is lesz bekapcsolva, intézményesen gondoskodni tartozunk e fiatal thimoteusok támogatásáról, de különösen arról, hogy gyakorlati tudásuk gyarapodjék, kötelességérzetük erősbödjék és a választott életpálya iránt való szeretetük megacélozódjék. Csak ily gondoskodás nevelhet belőlük egyházunknak igazi jó papokat. A legutolsó zsinat óta megváltozott életviszonyok, felfogások, körülmények feltétlenül szükségessé teszik, hogy az 1891/93 évi egyetemes zsinaton megalkotott alaptörvényeink egyrészt kiegészíttessenek, másrészt módosíttassanak. Különösen annak az egyházi háztartást és a törvénykezést szabályozó részei teljes átdolgozást igenyelnek. Ebben a megyőződésben, mihelyt arra az alkalmas időpont elérkezik, a zsinattartást szorgalmazni fogom, mert mindez nemcsak kerületünk, de az egyetemes egyház érdekeit is szolgálandja, s ettől még az sem tarthat vissza bennünket, hogy a zsinattartás nagyobb költségekkel van összekötve, mert ezen munkálatra a szükséges összegeket még áldozatok árán is elő kell teremteni. ) / Mélyen tisztelt közgyűlés! Ha valamikor, úgy* a mai nehéz időkben, mikor majdnem minden a romokban hever és az újraépítés munkájában az egyformán érzők és gondolkodóknak egymásra kell találnia és a kitűzött célokat együttes erővel és megértéssel kell szolgalmaznia, a békés megértést minden egyházzal fenntartani kívánom. Az a szeretet, mely mindent megért, mindent megbocsájt és mindent elfedez, kell, hogy megteremtse az egymás mellett élő hívő keresztények között az összetartást s megértést, hogy a közös keresztény szellem és értékek megoltalmazására együtt működjenek s egymást kölcsönösen megbecsüljék. Különösen ápolni akarom a református testvérekkel való jó viszonyt, mert átérzem azt, hogy a két protestáns testvérfelekezet egymásra van utalva, miután a jól elrendezett érdekszövetkezetek' szította régi gyűlölet, elfogultság hol nyíltan, hol leplezetten mindent elkövet arra, hogy a 1 - ' ' \