Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1917
1917. augusztus
12 7- fáradhatatlanul buzgólkodott a pöstyéni fiókegyház fejlesztésén, istentiszteleteinek berendezésén. Mindezen halottaink emléke legyen igazán áldott közöttünk! 4. A még mindig dúló világháborúban szenvedők sebeit szamaritánusi szeretettel kötni egyházkerületünk hivei elsőrendű hazafias kötelességüknek tartják, bizonyítják ezt a különféle, főképen a Vörös Kereszt céljaira és a hadikölcsönökre' eszközölt gyűjtések, amelyekben hiveink elismerésreméltó áldozatkészséget tanúsítottak- Azonban a munka még folyik, számszerű adatokat csak a béke beálltával lesz módomban benyújtani. 5. Hasonlóan azon lelkészeknek jegyzékét, akik részint a harctéren, részint katonai kórházakban áldott lelkipásztori munkát teljesítenek, mert behívásuk és elbocsátásuk gyakori változást okoz, csak a béke beálltával állíthatjuk össze. Ugy szintén a haza védelmében hősiességükkel kitűnt, vagy anaak védelmében elhunyt tanítóink kimutatását későbbi időre kell hagynunk. 6. Köszönetet kell mondanom mindazon lelkésztestvéreimnek, akik a hadba vonult tanitókat az iskolás növendékek buzgó oktatása által helyettesítették. 7. A harangoknak katonai célokra való igénybevétele folyamatban vau. A hazaszeretetnek és mindent odaadni tudó áldozatkészségnek ékes bizonyítékát adták híveink és egyházközségeink akkor, mikor templomaink díszét, ékességét: a harangokat a haza oltárára letették. Erről is csak a munka teljes befejezése, a leszerelések elintézése után lesz egybeállítható részletes jelentés. 8. Az állam által az egyházaknak és iskoláknak, valamint a lelkészeknek és tanítóknak nyújtott többrendbeli, ezrekre menő segélyek — a háborús idők dacára — pontosan beérkeztek az állam pénztárából, amiért mindnyájunknak hálás köszönetet kell mondanunk az ország kormányának, hogy legnehezebb időkben is segédkezet nyújtott egyházunknak ott, ahol főkép a lelkészeknek családjaikban ily segélyek nélkül nagyon is szűkölködniük kellene, mert nincs tagadás benne, hogy a mi egyházközségeink legnagyobb részében az áldozatkészségnek szamaritánnsi munkája, mely a lelkészeknek s tanitóknak anyagi helyzetén segíteni kész, nagyon csekély, vagy teljesen holt ponton áll. A kerületi elnökség a inult évi kerületi felhatalmazás alapján az egyes egyházakhoz intézett felhívásában e téren áldozathozatalra szólította fel egyházközségeinket. Az erről szóló jelentésekből Ítélve, meg kell állapítanom, hogy az eredmény oly csekély, hogy annak számszerű kimutatását jobbnak láttam mellőzni, mig az ügynek teljes képét nem fogom birni.
