Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1916

1916. augusztus

5 3. (B.) A tanácskozás megkezdése előtt, a püspök úr indítványára 3—4. Őfelsége apostoli királyunk iránt táplált hódolalunk kifejezéseid a kerületi gyűlés Őfelsége kabinetirodájába táviratot küldött. 4. (B.) Az egyházkerületi felügyelő úr a közgyűlést általános tetszéssel kisért következő beszéddel nyitja meg: Méltóságos és főtisztelendő kerületi gyűlés! Mull évi kerületi gyűlésünket azzal az óhajtással, azzal a biztató reménységgel zártam be, vajha ez évi közgyűlésünket már normális viszonyok között, a béke áldásos jegyében tarthatnék meg. Sajnos, ez óhajtásunk, e reménységünk nem teljesült; ma is dúl a szörnyű háború, könyörtelenül szedi a maga áldozatait, és dúl — a faji és nemzeti gyűlölség állal szítva — még elkeseredelebben, még véresebben, mint a háború kezdetén. Ugyanazok az érzelmek, ugyanazok a gondolatok — aggodalmak és reménységek hatnak át bennünket ma is, mint a melyeknek mult évi kerületi gyűlésünket megnyitó beszédemben kifejezést adtam; ugyan az a hév buzdít és lelkesít mindannyiunkat ma is, hazafias munkásságunk és kötelességeink fokozottabb mérvben való teljesítésére. Nem ismétlem tehát azokat m. t. közgyűlés, hiszen élő tanúi vagyunk mindannyian annak a nagy munkának, annak a hősies küzdelemnek, melyet e nemzet bent a hazában éppen úgy, mint künn a harcztéren a közös nagy czél érdekében a végső győzelemért, a diadalmas béke reményében kifejt. Nem ecsetelem a társadalom különböző rétegeinek munkáját a jótékonyság és a nemzeti áldozatkészség terén, de úgy érzem, mulasztást követnék el, ha meg nem emlékezném azokról a munkásokról, akiknek vállaira e nehéz időkben, — különösen nagy feladatok, nagy kötelességek teljesítése hárul, értem lelkészeinket. Érzem, mulasztást követnék el, ha irántok érzett elismerésünknek éppen e helyről kifejezést nem adnék, akik e nagv időkhöz méltóan, nemes hivatásuk magaslatára emelkedve, kivétel nélkül híven teljesítik a haza és híveik iránti kötelességeikét; buzdítva és lelkesítve híveiket a haza iránti kötelességeikre — hirdetve nekik Isten igéjét, a vallás magasztos eszméit s vigasztalva a vigasztalásra szorulókat. M. t. közgyűlés! Megnyugvással jelenthetem, hogy a mult évi kerületi gyűlésünk óta lefolyt év egyházunkban minden nagyobb megrázkódtatások nélkül folyt le, sem közigazgatásunk menetében, sem az anyagi kérdésekben fennakadás nem fordult elő, az államsegélyek rendesen folyósíttattak, sőt a nehéz viszonyokra való tekintetlel rendkívüli, úgynevezett Hadisegélyben is részesültünk. mely tekintve szegénységünket, ha teljesen nem is fedi, de mégis enyhíti a szükséget ott, ahol az legérezhetőbbé vált. Az abnormális viszonyokból és válságos helyzetből önként következik, hogy egyházi munkásságunkban sem léphettünk új alkotások terére s valóban csak örvendhetünk, hogy a meglévőket megtarthattuk. Mélyen tisztelt és főtisztelendő kerületi gyűlés! Ily nehéz viszonyok közepette, válságos időkben haladunk mi és tekintünk a jövő év felé, a reformátió 400 éves évfordulója felé. Aggodalmas szívvel bár. de emelt fővel, emelkedett lelki örömmel várjuk egyházunk alapításának nagy ünnepét. Emelt fővel, emelkedett lelki örömmel, abban a biztos hitben, tudatban és boldogító reményben, hogy az evangelium igazságain épült egyházunk, a 400 éves küzdelemben megedzve és megerősödve ujabb fényben és ragyogásban fogja folytatni diadalmas útját, ujabb és ujabb 400 év felé, az idők" végtelenségéig. Ezzel szives tisztelettel üdvözlöm kerületi közgyűlésünk igen tisztelt tagjait s a kerületi gyűlést megnyitottnak nyilvánítom.