Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1910

1910. augusztus Közgyűlés

72 III. Mely zsinórmérték szerint Ítélje meg az egyházmegyei számvevőszék az egyházközségek elszámolását? I. Miután az adóalapi segély rendeltetése az adóalapi egyet, szabályrendelet 1. §-ában foglaltakból kifolyólag az, hogy: «az egyes egyháztagokon nyugvó, el viselheti énül súlyos adóteher könnyítessék», s ugyanezen szabályrendelet 18. §-a kimondja, hogy az egyetemes adóalapból segélyezett egyházközségek tartoznak egyháztagjaiknak járulékait a segélyezés mérvéhez képest leszállítani. Az igazságnak és méltányosságnak, de az egyet, adóalapi szabályzat szellemének is leginkább megfelel, ha az egyházi adó csökkentésében mindenki arányosan részesül, s illetve mindenkinek egyházi adója ugyanazon %-al csökkentetik. Ezen általános szabály azonban nem zárja ki azon kivételt, hogy abban az egyházközségben, melynek specziális viszonyai azt kívánatossá teszik, s a melyben egyhangúlag, jogerősen elhatároztatott, hogy az adóalapi segély csak a szegényebb egyháztagok adócsökkentésére fordítassák és annak rendje megállapíttatik: (hogy pl. az ily szegényebb egyháztagok egyh. adója egészen töröltetik-e avagy mily mértékben szállíttatik le) hogy ezen eljárás is foganatba vétethessék. Ez utóbbi módot azonban csak a természetbeni munkaváltságnál, és a személyi adónál (E. A. 252. §.) javasolhatjuk, miután az egyháztagok állami adója után kirótt ú. n. vagyoni adónál (E. A. 255., 256. §.) való keresztülvitele, mig egyrészt nem látszik megfelelni a méltányosságnak, más részt nem tanácsos, miután a számvitelt bonyolultabbá teszi. Legczélszerűbb, ha az adóalapi segély terhére legelsőbben a hívek személyi adója (E. A. 252. §.) szállíttatik le, vagy töröltetik el teljesen; mert tapasztalat szerint a szegényebb osztályra ezen adónem szokott terhesebb lenni. Ha azonban a leszállítás, vagy eltörlés nem meríti ki az adóalapi segély összegét, vagy a hol csakis állami adók után % szerint vettetnek ki az egyházi adók, úgy az állami adók után kirótt ú. n. vagyoni adó (E. A. 255., 256. §.) %-ja lesz megfelelőleg leszállítandó. (Egyet, adóalapi szabr. 8. §.) Az adóalapból segélyezett egyházközségekben ezen segély élvezete kívánatossá teszi — mert megkönnyíti és lehetségessé teszi — hogy az egyházközségi közigazgatásnak és háztartásnak leginkább a lelkészekre háramló s mindinkább sokasodó irodai munkálatai — az adóalapi segély terhére — legalább 100 K vagy ennyire kiegészítendő irodaátalánnyal honoráltassanak, továbbá, hogy a hívek munkaváltsága, természetbeni járulékai és különösen az egyház tisztviselői érdekében az egyháztagokat terhelő földmívelési munkák, fuvarok és személyes szolgálmányok, úgy terménybeli járulékok, megfelelő egyenértékben megváltassanak, illetve készpénzre átváltoztassanak (E. A. 261. §.) az