Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1907

1907. augusztus

8 mégis jelen voltam deczember 4-én a koronaőr-választási aktusnál és május 8-án azon az ülésen, amelyen a nem ált. elemi tanítók jogviszonyáról és a felekezeti néptanítók járandóságáról szóló törvényjavaslat tárgyaltatott. Felszólalásomban kifejezést adtam annak is — amennyiben meggyőződésemmel és egyházunk érdekével összeegyeztethető volt — a mi kerületünk egyes részeiből vélem közöltetett; az autonomia megvédése szempontjából. Canonica visitatiót szeptember 3—7. tartottam a nagyhonti espesség: Bagonya, Bakabánya, Tótbaka és Derzsenye egyházaiban. Ezekről jelentésem a következő. Bagonya. Születési helyem. Örömemre szolgál, hogy ezen régi, hithű kis egyházban mindeneket ékesen és jó rendben találtam. Az áldozatkész hivek épületeiket jókarban tartják, az egyház anyagi viszonyai rendezettek, vallás-erkölcsi állapotuk megnyugtató, a gyülekezet a jó lelkészi vezetés alatt virul. Bakahánya. Erős városi egyház, szép vagyonnal. Uj s három tanító vezetése alatt álló iskoláit hithű eréllyel védte meg és áldozattal tartja fenn buzgó lelkésze vezetése alatt. Hála Istennek, hogy a viszály megszűnt! A hiványügy rendezendő. Felsőbaka. Nagymúltu egyház. Nevezetes történeti adatait szorgalmas lelkésze szépen gyűjti. A nép buzgón őrzi apái hitét, de az Amerikába való vándorlás igen gyöngíti a lélekszámban amúgy sem emelkedő egyházat. Azelőtt két tanítója volt, most egy is elég. Derzsenye. Kicsiny serege az Urnák, csak 227 lélek van az anyaegyházban; de a mintaegyházak egyike. Az áldozni tudó, hithű evangelikus nép templomát átépíttette, uj lelkészi lakot és uj tantermet emelt; ezreket áldozott az Ur oltárára. Az egyházi szolgálat is jó rendben van. Augusztus 26-án, nyomban a m. évi egyházkerületi gyűlés után Komáromban temetőt szenteltem. Szeptember 16-án átadtam szent rendeltetésének a szépen javított ipolymagyarii (Uhorszka Nógrád m.) templomot. Öktóber 4-én Ipolyságon, a fontos diasporai ponton avattuk fel a csinos uj templomot, amelynek felépítésén Hont vármegyének több nemes szive buzgólkodott. November 18-án jelen voltam a kisterennei fiókegyházunk uj, szép imaházának felszentelésénél s köszönettel adózom e helyen is báró Solymossy Jenő földesúrnak, hitsorsosunknak, aki a telket adományozta és Clark Simon ottani buzgó felügyelő gondnoknak, aki a munka körül a napnak terhét hordozta. Az erdőszelei leányegyház imaházát helyettesítésemben, valamint tornyát és az iskolát a nógrádi főesperes úr volt szives átadni rendeltetésének. Örül lelkem, hogy a szórványokban Istenházak épülnek; most Kistereimén és Ipolyságon, a közelmúltban Érsekújvárt és Pőstyénben. Mind a négy hely a diasporákban lakó szétszórva élő híveink gyűjtésében oly fontos tényező, hogy kötelességemnek tartom erre a