Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1903

1903. augusztus

8 vezetett egyház, egyházi ügyeinek rendezésén szépen fáradozik, vallás erkölcsi állapota megnyugtató, anyagi ügyei szervezendők. Felső-Terény. Ezen egyházat május 21. és 22-én vizitáltam. Az evangelikus egyházak véghatárán álló gyülekezet, a mely a nagy szórványt is gondozni hivatalos; sajnos, hogy nem nagy és lélekszáma apadó félben van. A hívek azonban híven ragaszkodnak egyházukhoz és a munka folyik az egyház terén. Anyagi ügyei azonban rendezendők, a lelkészi lak átalakítandó. Ezen egyházhoz tartozik eddig Ipolyság is. Az anyaegyház azonban a canonica-visitatió alatt is kijelentette jegyzőkönyvileg, hogy Ipolyságot, mint missiói részt a maga idején Isten áldásának kivánatával fogja elbocsátani. Lissó vizitáltatott május 22. és 23-án. Érdekes kis hithű tevékeny egyház. Krónikája szerint azon legritkább magyarhoni egyházak egyike, a mely a reformatiótól fogva a mai napig háborítatlanul megtartotta templomát s egyházi épületeit; és minden megszakítás nélkül fennállott mint gyülekezet mind a mai napig. Ujabbi időben templomát javíttatta, uj szép paplakot és uj iskola-termet emelt, rendezendő még a tanítói lakás. Építési adóssága czimén méltó a segélyezésre; különben anyagi viszonyai rendezettek. Egyház-Maróth. Itt végeztem a munkát május 23. és 24-én. Szép múlttal bíró tekintélyes, de most az evangélikus vallású földesuraság megszűntével anyagi tekintetben immár az erőtlenebbek közé jutott egyház, a melynek pénzügyei, háztartása rendezendő. Különben népe úgy az egyházban, mint Ősöd és Szúd leány egyházaiban, ahol szintén megfordultam, hű egyházához. Iskola, úgy az anya, mint a leány egyházakban létezik; bár ezeknek ügyei rendezésre szorulnak. Junius havában ismét a nyitrai esperességbe mentem visitálni. Június 3. és 4-én voltam a verbói egyházban. Először is meglátogattam a pőstyéni fiók-egyházat, amelynek lelkes vezetője, főmunkása Koehler Edinhard gondnok, a ki teljes erővel azon fáradozik, hogy ott helyt a hires fürdőben evangelikus templomunk legyen. Maga az anyaegyház életképes, egyházi épületeinek rendezésén sokat dolgozott, fáradozott, arra sokat áldozott; a nép szereti egyházát, a filiális hitoktatás berendezendő. Kosariszko-Priepaszné egyházában junius 4. és 5-én fordultam meg. Ezen uj egyház hívei nagy áldozattal serény munkával a legcsinosabban rendezték be egyházi épületeiket, csinos nagy temploma, lelkészi laka és iskolája bizonyítéka annak, mire képes a buzgó lutheránus, ha odaadó lelki-pásztori vezetés mellett Isten segítségével szorgalmatosan munkálkodik az Úrnak mezején. A brezovai egyházban június 5. és 6-án visitáltam. Ezen tekintélyes nagy egyház, amelynek élén kitűnő lelki pásztor áll, nagy és szép templomát tetemes áldozattal rendezte, toronynyal és harangokkal ellátta; az adakozásnak szép jeleit a visitatió alatt is észleltem; ezen nép szereti vallását, tiszteli egyházát, de az Amerikába való tömegesebb vándorlás által nem kis veszélynek van kitéve ezen egyház jövője. Új paplak felépítésén kívül egy új iskola-osztály szervezése égető szükség.