Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1903

1903. augusztus

61 sére kéri fel az egyetemes közgyűlést, mint a milyen a mult!9 évi 79. számú határozat szerint már fel terjesztetett. 20. Dr. Baltik Frigyes püspök úr hivatkozással a zsinati törvé­nyek 127. §-ára — beterjeszti a Bálint Mihály által a bokodi ág. hitv. ev. iskola szegény tanulóinak tanszerekkel leendő ellátására 400 kor tőke alapítványáról az alapítványt kezelő bokodi ág. hitv. ev. egyház­község által kiállított alapító levelekre vonatkozó f. évi julius hó 28-án 52,828. sz. a. kelt m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rende­letet, melylyel az alapítólevelek megerősítése és jóváhagyás végett azoknak újból való felterjesztését kívánja. A kerületi közgyűlés ezen esetben is, ugyanazon okok­ból melyek a néhai Prónav Elek alapítványára vonatkozólag az előző pontban előadattak — a püspöki megerősítést és miniszteri jóváhagyást feleslegesnek és a törvénybe ütköző­nek mondja ki és az egyetemes közgyűlést a Prónay Elek alapítványi ügyében indítványozott felterjesztésre kéri fel. 21. A nyitramegyei krajnai egyházhoz tartozó Doliny irtványon állított — egyelőre két osztályú — állami iskolában a kir. tanfelügyelő kijelentvén, hogy a tanító bízatott meg a vallás tanításával, felhívta a krajnai ev. lelkészt, hogy a tanítónak adjon a végre felhatalmazást; a lelkész ezt nem adta meg, hanem bejelentette, hogy ő tanítja a vallást, egyszersmind az esetet bejelentette a püspöknek. Ezután a krajnai körjegyző jelentést tett a főszolgabirónak, hogy a lelkész a vallást tótul tanítja: ennek következtében a közigazg. bizottság a püs­pök úrhoz fordult és hivatkozva a miniszternek ezen iskola szerve­zése alkalmából kelt rendeletére, hogy ott a vallást is magyarul keli tanítani, csak annyit engedett meg, hogy az első és második osztály­ban a tót nyelvet, e tárgyban — kisegítőül lehet használni — fel­kérte a püspököt, hogy jövő évre a tanítással az állami tanítót bízza meg, a ki ág. hitv. evangelikus. A kerületi gyűlés kimondja: 1. Mivel a lelkész törvénysértést nem követett el, sőt ellen­kezőleg a törvény álláspontjára helyezkedve, törvénybiztosí­totta jogunkat védelmezte, a vallástanítástól el nem tiltható. 2. Mivel ily esetek ismétlődhetnek, hogy t. i. az illetékes egyházi hatóság tudta nélkül, az állami iskolákban vallástanítók alkalmaztatnak, ezen ügy az egyetemes gyűlésnek bejelentendő azon czéiból, hogy a nm. minisztériumhoz megkeresést intéz­zen, hogy az állami iskolákban az egyház tudta nélkül vallás tanítással senki se bizassék meg; mert ez az 1868. 38. t.-cz. 57. §-a alapján az egyház joga és kötelessége; de másrészt azon czéiból is, hogy az anya nyelvnek a joga az elemi iskolában, midőn a közép- és polgári iskolákban a vallást úgyis kizárólag magyarul taníljuk, az 1868. 38. t.-cz. 58. és E. A. 205. §-a értelmében érintetlen maradjon. 3. A lelkészek azonban, kik ily körülmények között hivataloskodnak, felhiva'nak, hogy a vallás tanításában, midőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom