Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1903
1903. augusztus
61 sére kéri fel az egyetemes közgyűlést, mint a milyen a mult!9 évi 79. számú határozat szerint már fel terjesztetett. 20. Dr. Baltik Frigyes püspök úr hivatkozással a zsinati törvények 127. §-ára — beterjeszti a Bálint Mihály által a bokodi ág. hitv. ev. iskola szegény tanulóinak tanszerekkel leendő ellátására 400 kor tőke alapítványáról az alapítványt kezelő bokodi ág. hitv. ev. egyházközség által kiállított alapító levelekre vonatkozó f. évi julius hó 28-án 52,828. sz. a. kelt m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletet, melylyel az alapítólevelek megerősítése és jóváhagyás végett azoknak újból való felterjesztését kívánja. A kerületi közgyűlés ezen esetben is, ugyanazon okokból melyek a néhai Prónav Elek alapítványára vonatkozólag az előző pontban előadattak — a püspöki megerősítést és miniszteri jóváhagyást feleslegesnek és a törvénybe ütközőnek mondja ki és az egyetemes közgyűlést a Prónay Elek alapítványi ügyében indítványozott felterjesztésre kéri fel. 21. A nyitramegyei krajnai egyházhoz tartozó Doliny irtványon állított — egyelőre két osztályú — állami iskolában a kir. tanfelügyelő kijelentvén, hogy a tanító bízatott meg a vallás tanításával, felhívta a krajnai ev. lelkészt, hogy a tanítónak adjon a végre felhatalmazást; a lelkész ezt nem adta meg, hanem bejelentette, hogy ő tanítja a vallást, egyszersmind az esetet bejelentette a püspöknek. Ezután a krajnai körjegyző jelentést tett a főszolgabirónak, hogy a lelkész a vallást tótul tanítja: ennek következtében a közigazg. bizottság a püspök úrhoz fordult és hivatkozva a miniszternek ezen iskola szervezése alkalmából kelt rendeletére, hogy ott a vallást is magyarul keli tanítani, csak annyit engedett meg, hogy az első és második osztályban a tót nyelvet, e tárgyban — kisegítőül lehet használni — felkérte a püspököt, hogy jövő évre a tanítással az állami tanítót bízza meg, a ki ág. hitv. evangelikus. A kerületi gyűlés kimondja: 1. Mivel a lelkész törvénysértést nem követett el, sőt ellenkezőleg a törvény álláspontjára helyezkedve, törvénybiztosította jogunkat védelmezte, a vallástanítástól el nem tiltható. 2. Mivel ily esetek ismétlődhetnek, hogy t. i. az illetékes egyházi hatóság tudta nélkül, az állami iskolákban vallástanítók alkalmaztatnak, ezen ügy az egyetemes gyűlésnek bejelentendő azon czéiból, hogy a nm. minisztériumhoz megkeresést intézzen, hogy az állami iskolákban az egyház tudta nélkül vallás tanítással senki se bizassék meg; mert ez az 1868. 38. t.-cz. 57. §-a alapján az egyház joga és kötelessége; de másrészt azon czéiból is, hogy az anya nyelvnek a joga az elemi iskolában, midőn a közép- és polgári iskolákban a vallást úgyis kizárólag magyarul taníljuk, az 1868. 38. t.-cz. 58. és E. A. 205. §-a értelmében érintetlen maradjon. 3. A lelkészek azonban, kik ily körülmények között hivataloskodnak, felhiva'nak, hogy a vallás tanításában, midőn