Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1903
1903. augusztus
51 ügynek bírói eldöntése előtt a felek között az egyezséget, — szükség 11 esetében a felek meghallgatása mellett is: — az ügy minden stádiumában egészen az Ítélethozatalig: —jogosítvák megkísérelni s ez által a vitás ügynek egyezség állal leendő eldöntését lehetővé tenni.« A kerületi gyűlés álláspontját feltétlenül jogosnak tudja, azért ez ügyben egyezkedni nem hajlandó és arra felhatalmazást egyáltalán nem ad, — felkéri azonban a püspök urat, hogy a választott bíróságnak bejelenteni szíveskedjék, hogy a kerületnek ez ügyben megbízottja, továbbra is az marad, akit már ilyenül bejelentett, t. i. dr. Kéler Zoltán budapesti ügyvéd. 12. A nógrádi egyházmegyének a Tranoscius-féle közkedveltségű énekeskönyv magyar nyelven leendő kiadását sürgető indítványának tárgyalásánál olvastatott Kovács Sándor referens következő jelentése: Főt. és méltóságos püspök úr megbízván a Tranoscius fordítás ügyében fölterjesztett nógrádi indítvány előadásával, az ügy állásáról a következő jelentést bátorkodom a mélyen tisztelt közgyűlés elé terjeszteni : Az énekeskönyv megújításának ügye egyházi életünk régi kérdése. Ezelőtt mint egy 12 évvel a régi bányakerületben indult a mozgalom, hogy a régi helyébe új és jobb énekeskönyvet adjunk híveink kezébe hitéletük ápolására. A jelenleg gyülekezeteinkben használatos énekeskönyvek az építés czéljának előmozdítására alkalmatlanok. Irodalmi, költői értékük nagyon csekély, helyenként a ponyvairodalmi termékek színvonalára sülyed alá. Azonban százszorta nagyobb baj, hogy tartalmuk nem a Biblia lelkét lebelli, a vallásos érzések mélysége és tisztasága helyett, meddő, száraz okoskodások tárházát találjuk bennök. Nem csak a magyarosodó tót egyházak látnak e tekintetben szükséget, hanem általában minden magyar egyház. Egyetemes a baj, — egyetemesnek kell lennie a segítségnek is. Egyetemes közgyűlésünk az ügy fontosságának érzetétől áthatva 1901-ben Dr. Baltik Frigyes, kerületünk püspökének elnöklete alatt kiküldötte az egyetemes énekeskönyvügyi bizottságot. Tagjai közé kerületünk részéről Gaál Mihály agárdi lelkész, énekügyünk buzgó munkása és Kovács Sándor theol. akad. tanár választatott meg. E bizottság 1902. november hó 19-én Budapesten tartotta első ülését, a mely alkalommal megállapította az új énekeskönyv szerkesztésének alapelveit és a munkarendjét. E javaslatot Dr. Baltik Frigyes elnök és Kovács Sándor jegyző egész terjedelmében a f. évi egyetemes gyűlés elé terjesztik s annak határozata fogja megszabni az énekeskönyv ügyének jövendő sorsát. Az új énekeskönyv szerkesztésének alapelvei közül fölemlítem, hogy az evang. magyar hívek lelki szükségletét kell főképen szem előtt tartania. Mert az énekeskönyv hatása csak úgy lesz áldásos és általános, ha szelleme a magyar faj egyéniségével összehangzik. Benne foglaltatnak ennél fogva régi szép magyar énekeink, a XVI. és XVII. század erős hitű termékei, a melyeket a rationalista forradalom kiszorított; egyetemes jellegű szinte hitvallás rangra emelkedett evangelikus éne4*
