Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1891. április

_ 42 — 48. A megelőző ponttal összefüggésben püspök úr benyújtja azon segélyösszegek kimutatását, melyek a gyámintézettől és a Gusztáv-Adolf-egylettől kerületünkbe befolytak, nevezetesen: a gyámintézettől: intézeteknek 406 frt, gyülekezeteknek 1653 frt 33 kr., összesen 2059 frt 33 kr. ; a Gusztáv-Adolf-egylettől a) intézetnek 28 frt 94 kr., b) gyülekezeteknek 1402 frt 52 kr., c) lelkészeknek 63 frt 25 kr., d) tanítóknak 46 frt 34 kr., e) özvegyeknek 75 frt 26 kr., összesen 1616 frt 31 kr. — Mindössze 3675 frt 64 kr. Kedves tudomásul vétetik. L. 49. Beterjesztetik Korcsek Zsigmond ker. levéltáros úrnak 1891. márczius 16-án 7. sz. a. kelt s püspök úrhoz intézett jelentése,, melyben a levéltár állapotát s rendezésének keresztülvitelét adja elő kifejezvén azon véleményét, hogy czélszerű volna az okmányok halmazát jobb áttekintés és könnyebb átdolgozás czéljából három külön jegyzékbe foglalni, úgy mint a Geduly előtti korszakot, a Gedulyánákat és a Geduly utáni korszakot. —- A levéltáros úr jelenleg a Geduly-korszak okmányainak rendezésével foglalkozik. Midőn a kerületi gyűlés levéltáros úr jelentését tudomásul veszi, kijelenti, hogy a levéltár oly rendezését tartja kívánatosnak, mellyel levéltárunk a tudományos búvárkodás számára is könnyen hozzáférhető legyen. T. 50. A mult évi ker. gyűlés jkvének 49. az anyakönyvek nyelvét tárgyaló pontjánál, melyben kimondatik, hogy kerületünk támaszkodva az 1868. évi 44. tcz. 14. §-ára, ez ügyben addig elfoglalt álláspontját fentartja s az anyakönyvek vezetési nyelvének meghatározására az egyes egyházgyülekezeteket tartja jogosultaknak, olvastatik az ugyanazon évi egyet, gyűlés jkvének 7. pontja, melylyel az egyetemes gyűlés újból kijelenti, hogy az 1888. évi jegyzőkönyvének 42. pontjában hozott s az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén leendő vezetését elrendelő határozatát egész terjedelmében fentartja. Mely kijelentésre egyházkerületünk a kebelbeli esperességek szavazatainak többségével határozza, hogy ez ügyben elfoglalt álláspontját el nem hagyja s eddigi határozata mellett megmarad. T. 51. Az 1891. évi kerületi gyűl. jkve 51. és ugyanazon évi egyet. gyül. jkve 8. pontjainak, melyekben az 1882. évi egyet, gyűlés jkve 5-ik, a pánszlávizmust kánoni vétségnek kijelentő pontjának megváltoztatásáról van szó, a pozsonymegyei esperesség következő határozati javaslatát terjeszti be: „Evang. egyházunkban hivataloskodó vagy tisztséget viselő valamely egyénre csak az állam, törvényhatóságok vagy bíróságok által itéletileg reábizonyított pan-