Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895
1891. április
feladat előtt állunk. Sajnálom, hogy bár a mult évben minden szabad órámat a szórványügynek szenteltem : munkámmal még kész nem vagyok, s bár igen sok adatot gyűjtöttem diasporáinkról, sok helyütt újból kell gyüjtenem, mert az adatok részben elégtelenek. Adja Isten, hogy jövő évben kerületünk diasporájáról szóló emlékiratom a főt. egyházkerületi gyűlés asztalán legyen. Hála Istennek, hogy Zsolnán és még egy neliány helyen kivűl áj pontokon eredményt is tudunk már felmutatni; úgy a trencséntepliczi fürdőben, a hol a trencséni esperesség előzékenysége, a trencsénvárosi egyház elöljáróságának fáradtsága és főképen a pozsonyi német egyház nt. lelkészi karának buzgó közreműködése által ez évben fürdői istentisztelet rendszeresítetett. A hol mégcsak a kezdetnél vagyunk: Nyitra városának a szórványa az. A hol munkást keresünk : Nyitra esperességi alsósalgói nagy szórványnak maradványai azok. A hol alapot gyűjtünk (évi zárlat szerint az összeg 810 frt. 18 kr.), a Liptó-Szentmiklósról ellátandó úgynevezett liptói missió az. Több kalászokat e mezőn most nem szedek, ezek is még nem érettek. A vetésnek s nem pedig az aratásnak ideje van most szórványainkon. Ezen legkedvesebb foglalkozásomat ajánlom a nt. esperességek figyelmébe s tisztelt segédkezüket kérem: kevés a munkás. Kevés a theologusok száma; nagy a tanítójelöltek hiánya. Engedjék meg, hogy ezt tavalyi szózataimból ismételjem. E téren hivalkodni nem tudok s mégis fohászom Simonnal: „Jóllehet az egész éjszakán fárasztottuk magunkat, semmit nem fogtunk." De igérem, hogy az U r parancsolat- Luk. 5, 5. j ára újból levetem a hálót. Ismétlem, a hiány nagy : csak az egy nyitrai esperességben egyszerre 36 nem tanképesített tanító távolíttatott el felekezeti iskoláinkból ez esztendőben s tudom, hogy eddig ez állomások betöltve nincsenek. Intézeteinket azonban feladnunk nem lehet, mert az iskola az egyháznak veteményes kertje. Keressünk eszközöket, hogy a hit- és tanítójelöltek számaránya nálunk felemeltessék. A keresztyéni szeretet szamaritánusi irgalmas működésének eredményét számokkal még kimutatni nem tudom: hivatalomnál nincsenek még egybe mind az adatok: de az Urnák könyvében meg vannak azok számlálva s az esperességek jelentéseiből is kitűnik a főszám. Hálát adok e helyen is a némethoni és hollandi Gusztáv-Adolf-egyleteknek, valamint a német lutheránus GottesKasten egyesületeknek, az magyarhoni egyetemes gyámintézetnek, az egyetemes Zpévnik-bizottságnak (ennek vallásos könyvek kiosztásaért), valamint minden egyes jótevőnek és egykáznak; mindazon szeretetadományokért, a melyek ez évben is kerületünkbe gazdagon befolytak. Lássuk főkép az e téren való működést az egyes nt. esperességek szerint:
