Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890
1873. október
- 15 — Mire superintendens iir megjegyzi, hogy a díj csekélységére a kormányt már előlegesen is figyelmeztette, de addig eredménytelenül. A kerül, gyűlés ezek alapján elhatározta, hogy a m. kormány kéressék meg a praeparandiai vallástanítók évi díjának az osztályok és munka szaporodása arányában emelése iránt; a znio-váraljai képezdében a vallási tárgyakban közegül a tót nyelv behozassák, az egyházunkban levő többi nyelvek pedig a szükséghez képest segédnyelvekül használtassanak ; az állami képezdékben behozandó vallási tantárgyak és tankönyvek iránti intézkedésre superintendens úr kéretik föl; a képezdékben működő vallási oktatóknak köszönet mondatik; ha az illető esperes urak valamelyike a vizsgálaton jelen nem lehetne, magát mással méltóan képviseltesse; a vallásoktatóknak pedig meghagyatik, hogy az illető esperes urakkal a vizsgálat idejét előlegesen tudassák. L. XXXVI. Ugyanazon jegyzőkönyv XXXII. pontjánál olvastatott a lipótvári fegyintézet lelkészének terjedelmes jelentése, mely szerint ott a mult évben 117 evang. fegyenc létezett, köztük 68 helvét., 48 ágostai hitvallású; szaporodás 32, elbocsáttatott 30, meghalt 2; az év végén maradt 85. A 26 éven aluli fegyvencek a többiekkel közös vasárnapi ós ünnepi isteni tiszteleten kivül a bibliai történetekben ós katechismusban is kaptak oktatást. — Ezzel kapcsolatban tárgyrokonságnál fogva főtiszt, superintendens úr felhozza az illavai fegyintézetet, melyben az evang. fegyencek vallási szükségeit, mivel a kormány által ott alkalmazott reform, lelkész valemennyinek nyelvét nem ismeri, nem képes kielégíteni, mire az illető igazságügyi ministeriumot is figyelmeztette, s illetőleg az ág. hitv. evang., kivált tót ajkú fegyencek ellátására 100 frt. évi díj mellett a trencsini lelkészt ajánlotta; de ő excja által azon oknál fogva, hogy a ministerium az illavai evang. fegyiutézeti lelkész ellátására semmi alappal nem bir, és mivel a h. h. lelkész az ág. h. evangelicusokat is épen úgy elláthatja, e kéréssel elutasíttatott. A lipótvári lelkész jelentése megnyugtató tudomásul vetetvén, fölkéretik, hogy jövőre beküldendő jelentéseit lehetőleg kimerítően ugyan, de tömött rövidséggel fogalmazni szíveskedjék; az illavai fegyintézetre nézve pedig a nmélt. kormány fölkérendő, hogy az ekkép minden vallási vigasztalást és erkölcsi oktatást nélkülöző fegyencek szomorú állapotát szívérevevén, ezekről vallási és nyelvi szükségeikhez képest gondoskodni méltóztassék. Sz. L. XXXVII. A tanító-választásra vonatkozó mijavai ügyben a m. ó. ker. gyűlés jegyzőkönyvének XXXIV. pontja nyomán olvastatott az egyet, gyűlési jegyzőkönyv 62. pontja, mely által a mijavai egyháznak kötelességül tétetett, hogy még legalább egy rendes iskolát szervezzen, megengedtetvén, hogy az általa óhajtott Kanya Mátyás a mijavai tanítói állomásra a megsértett egyházi hatóságok megkövetése után kijelöltethessék. Főtiszt, superintendens úr jelenti, hogy a mijavai egyház az említett határozatnak rá kedvező oldalát kizsákmányolván, a súlyosabbakat mellőzvén, új zavarokba rohan, s a rendetlenségben konokúl megmaradt. Miután pedig az ez iránt fölkért megyei tanfelügyelő nem is válaszolt, superintendens úr a m. kormánynál világi karhatalmat eszközölt ki, mely Nyitramegyénól meg is rendeltetett. Ezek dacára érintett esperességben ez ügy még csak szóba sem jött, hanem azt újra az egyetemes gyűlésnek ajánlja. A kerületi gyűlés fájdalmasan értesülvén a nyitrai esperesség e késedelmezéséről, az ügyet ehhez mint első fokú illetékes hatósághoz utasítja, szigorúan meghagyván neki, hogy az elnökség, az egyetemes gyűlés végzését a kormányilag kirendelt Nyitra megye segódkezése mellett haladéktalanul végrehajtsa. L. XXXVIII. Olvastatik a m. kir. cultusministerium m. é. oct. 17. 26,225. sz. alatt kibocsátott rendelvénye, mely szerint a pozsonyi lyceumról és t.-sz.-mártoni algymnasiuinról szóló 187 2/ 3-diki zártudosítványokat helyeslő tudomásul veszi. Az utóbbira nézve elnöklő superintendens úr még jeleuti, hogy azt a canonica visitatio alkalmával közelebbről megvizsgálván, állapotát kielégítőnek találta, s egyúttal bemutatja nevezett algymnasium pártfogóságának abbeli kérelmét, hogy a kerület ez intézetet erkölcsi és anyagi pártfogásába vegye. A kerület a ministeri leiratot és superintendensi jelentést megnyugtató tudomásul vévén, egyúttal kijelenti, hogy a t.-sz.-mártoni algymnasiumot erkölcsi pártfogásában szívesen részesíti annyiban, hogy a körében levő gyülekezeteknek ajánlja; s anyagi segélyben is fogja részesíteni, ha ezt pénzviszonyai engedik; az egyházakat azonban fölhívja, hogy vagy pártfogó, vagy legalább gyámolító tagokul belépjenek. Sz. L. XXXIX. A többször említett kerül, jegyzőkönyv XXXVI. pontja nyomán jelentetik, hogy csak a mosonyi esperesség küldte be Írásban a zsinati előmunkálatokra vonatkozó észrevételeit ; míg a többiek mind azt jelentették, hogy a munkához tettleg hozzáfogtak ugyan, de munkálatukat még be nem fejezhették; reményük egyébiránt, hogy ezt a legközelebbi időben be fogják fejezhetni. A kerületi gyűlés fölkórendőnek határozza az egyetemes gyűlést, hogy e munkálatok befejezését várja be türólemmel. A mennyibón pedig többen az egyetemes gyűlés által 4*
