Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1872. szeptember

— 32 — a kerület is óhajtja, hogy helyette célszerűbb tanárvizsgáló bizottság szervez­tessék. LXIII. Az egyetemes gyűlés mult évi jegyzőkönyvének 10. száma alatt az egyetemes tanügyi bizottság indítványozza egy, az egyetemes pénztárból fizetendő egyetemes tanügyi felügyelő választását, ki a melléje adott, szintén fizetéses jegyző segítségével az evangelikus tanügy középpontját képezné; továbbá, hogy ez az illető tanintézetekkel közvetlenül érintkezzék; végre, hogy e célból postadíj-mentességgel felruháztassák s külön hivatalos pecsétet használhasson. Noha a kerület a néhány év óta csupán szükségből keletkezett tanügyi bi­zottságnak gyökeres átalakítását okvetetlenül szükségesnek tekinti, és épen azért kívánatosnak tartja , mindamellett az ajánlott egy felől egészen gyakorlatiatlan , más felől egyházi törvényes hatóságaink, nevezetesen a superintendensek és egyetemes felügyelő jogait csorbító javaslatot, mely egy új, egyházunk szervezetétől idegen, bureaukratikus, merev centralisatióra törekvő intézményt szándékozik behozni, mely végre is az iskolának, mint gyermeknek az egyháztól, mint anyától elkülönítését vonná maga után, semmi szín alatt elfogadhatónak nem találja, sőt inkább a super­intendenseknek és egyetemes felügyelőnek, mint nem csupán az egyházak, hanem az iskolák főgondviselőinek is jogait csorbítatlanul megőrizni, vagy a mennyiben netalán már csorbíttattak, visszaállítani törekszik. Miután pedig sem az eddigi alakjában fönállott, sem a most tervezett tanügyi bizottság fön nem állhat, s az egyháznak né­mi tanügyi közegre mégis szüksége van, a dunáninneni kerület új célszerűbbnek fölállítását s illetőleg a réginek gyökeres reorganisálását várja az egyetemes gyűléstől. LXIY. Az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 37. pontjára vonatkozólag, hol a görög nyelvtől való fölmentés joga az illető püspök urakra ruháztatni indítvá­nyoztatik, az e jegyzőkönyv XXIII. számú határozata által kiküldött választmánynak jelentése olvastatik, melynek véleménye szerint tudományosan képzett férfiú görög nyelv nélkül nem is képzelhető, tehát elvileg, a ki ilyen névre igényt tart, a görög­nyelv tanulásától a gymnasiumban föl sem menthető. Mindamellett sajátságos viszonyainknál fogva, ajánlja a tanári karnak azon javaslatát, hogy igen fontos, mindig csak kivételes esetekben, a superintendensek némely ifjakat a görög nyelv tanulásának kötelezettségétől fölmenthessenek, de csakis azon föltétel alatt, hogy az ekkép fölmentett tanuló legalább is annyi órában, a, hány különben a görög nyelvre esnék, más, nem kötelezett tantárgyat tanuljon. Mely javaslatot, a református testvéreknél levő gyakorlat szerint, a kerületi gyűlés is azon módosítással elfogadta, hogy ilyen fölmentés mindig csak az illető ta­nári kar véleményének meghallgatásával történhessék, ez értelemben levén a terv az egyetemes gyűlésen ajánlandó. LXV. Okrutzky Emília, púcliói néhai lelkész özvegye az államsegélyben való részesíttetésért folyamodik. Noha kerületünk határozatai szerint az ilyen folyamodásoknak esperességi aján­lattal ellátva s ezek utján kellene érkezniök, a mennyiben folyamodó ez idő szerint kerületünk határain kivűl lakik, folyamodása a XXXII. szám alatt kiküldött választ­mányhoz ajánlólag utasíttatik, LXYI. A nyitrai esperesség részéről azon kívánat jelentetik be, hogy vala­mint a kerületi számadások az esperességekben köröztetnek, úgy az egyetemes száma­dások is a jegyzőkönyvhöz mellékelten közöltessenek. Mely indítvány az egyetemes gyűlésre pártolólag annál inkákb ajánltatik, mivel az a régibb gyakorlatnak is megfelel. LXVII Ugyanazon esperesség részéről felhozatik, hogy a tanítói ösztön­díjak iránt f, é. apr. 14. kiadott cultusministeri rendelvényben egy aggodalmat kelt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom