Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890
1872. szeptember
1 — 17 — limbachi, felső- és alsó-szelii iskolák. A modori szláv iskola iskolai könyvtárt alapított, mely 90 kötetről s 51 írtról rendelkezik. Királyi tanfelügyelők ámult év folyama alatt ezen egyházmegyében az iskolákkal nem érintkeztek. Megintés nem történt sehol. Felekezet nélküli iskolák Bazinban és Sz.-Györgyben állnak fen. Ezekben a vallás a protestáns tanítók által taníttatik. Új felekezetnélküli iskola nem keletkezett. 4. Nyitramegyei esperesség. Ezen egyházmegyében nem mondhatjuk ugyan, hogy a népnevelés megfelelne a várakozásnak, mindazonáltal előrehaladás itt is észrevehető. A gyermekek nemcsak hogy rendesebben látogatják az iskolát, de azt hosszabb ideig is használják. Új iskola a lubinai irtványokon állíttatott, a régi iskola pedig magában az anyaegyházban kijavíttatott. Póttanfolyamban a nyitrai esperesség tanítói közül senki sem vett részt. Számos tanító még most is száznál több gyermeket oktat. Különösen megemlítendőnek véljük a mijavai városi iskolát, hol Kanya altanító 260 gyermeket tanított, s ezek közül vizsga alkalmával csak 30 volt jelen. Ezen szomorú állapot már két év óta fönáll, s orvoslásáról még mindig nincs gondoskodva. A törvény által megszabott tantárgyak még nem adattak mind elő, de számuk növekedő félben van, Tornaiskola még sehol sincs. Vasárnapi és ismétlő iskolák nincsenek. Taneszközökkel csak némely iskolák vannak ellátva, s ezek is csak igen szűk mérvben Az esperességi iskolai felügyelőség ez ügyben lépéseket tett a megyei királyi tanfelügyelőnél, de ezáltal csak a ministeriumhoz utasíttatott. Kivételt képez az assakiirti egyház, mely tanszerekkel megajándékoztatott. Az országos tanfelügyelők semmiféle érintkezésbe sem léptek a mult iskolai év folytán ezen esperesség iskoláival. Nevezett felügyelő úr két év előtt néhány iskolát meglátogatott, azóta egyszer sem. Felekezetnélküli iskola ezen esperességben sem létezik. Ez írásban beadott jelentésekhez pótlólag az illető esperességek képviselői még felhozták a következőket : A Pozsony városi esperesség részéről, hogy a Pozsony városi tanítók általában dicséretre méltó buzgóságot és szorgalmat tanúsítottak; a mosonyi esperesség részéről, hogy különösen a rajkai egyház tüntette ki magát azon áldozatok által, melyeket a növelés ügyének hozott, különösen pedig, hogy a tanítók közül még Sax Pál hegyeshalmi tanító szorgalma kiemelendő, mint a ki a kormány által is négy darab aranyból álló jutalomban részesíttetett; a Pozsony megyei esperességből, hogy Alsó-Szelin 140 gyermek jár egy iskolába, hol tehát legalább még egy segédtanító volna alkalmazandó; a turóci esperesség részéről, hogy ott még ez év folytán két községben fejezik be új iskolák építését. Végre a nyitrai esperesség küldöttei panaszosan hozzák föl, hogy a beadott jelentés hiányos, a mennyiben a hibákat és hiányokat feltünteti ugyan, de a jó oldalakat elhallgatja, nevezetesen, hogy a szenici, az irtványokon öt iskolát emelt ó-turai, brezovai, kosariszkói egyház érdemelnének dicséretet, s a jelentésben nem is említtetnek. E jelentésekből örömmel értesült a kerületi gyűlés arról, hogy noha sok tekintetben elmaradt gyülekezeteink nehéz akadályokkal kénytelenek küzdeni, a népnövelés ügye egészben véve mégis csak előre halad, s ennélfogva annak buzgó tényezőit, nevezetesen a lelkiismeretesen eljáró esperességi elnököket, az iskolaügyet szívökön viselő lelkészeket s a jelentésekben egyenként dicsérettel kiemelt tanítókat e jegyzőkönyvben is érdemlett dicsérettel megemlíttetni rendeli. Más felől nem mulaszthatja el azon óhajtásának kifejezést adni, vajha jövőre onnan is, hol eddigelé a népiskolák állapota iránt közöny vagy hanyagság volt tapasztalható, legközelebb örvendetesebb tudósítások érkezzenek. Azon esperességi és helyi elöljáróknak pedig, legyenek akar egyháziak , akar világiak , kik eddig a népnöveléssel keveset gondoltak, nevezetesen a tót-prónai felügyelőnek is, szigorúan meghagyja, hogy ha netalán 5