Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1887. augusztus

— 26 — XLVI. Mult évi ker. gyűlés jkvének XLIIJ. az anyakönyvek nyelvére vonatkozó pontjánál olvastatik az ugyanazon évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 43. pontja, mely szerint „tekintettel arra, hogy az anyakönyvek vezetésénél az ország némely részeiben különféle nyelvek használtatnak; tekintettel arra, hogy e tény maga az állam nyelvének hivatalos jellegét gyakran vitássá és kérdésessé teszi; végre tekintettel arra, hogy az anyakönyvi kivonatok hivatalos érvényű, jelentékeny közokmányokat képeznek: kerestessék meg a kormány, hogy az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén való szerkesztéséről tőrvényhozás utján intézkedjék. Tudomásul vétetik. T. XLVII. Mult évi kerületi gyülésünk XLVI. az egyházi fekvőségek telekkönyvez és érői szóló pontjánál olvastatik az ugyanazon évi egyet, gyűlés jkvének 54. pontja, mely szerint utalással az 1885. deczember 15.-Í telekkönyvi, valamint az ezzel kapcsolatos 1853. április 18-án kelt rendeletekre, nevezetesen az utóbbinak 14. §-ra, melyben a helyszínelés tárgyai vannak megjelölve; valamint az 1886. évi 29. tcz. 12. §-ára határoztatik, hogy egyházaink nem telekkönyvezett ingatlanaira vonatkozólag, sem az, hogy ezeknek helyszínelése és telekkönyvezésére nézve rendelet kibocsátása kéressék, sem az, hogy az egyetemes gyűlés e tárgyban más intézkedést tegyen, nem mutatkozik szükségesnek. Tudomásul vétetik. - T. XLVIII. Mult évi ker. gyülésünk XLVIII. z si n a t tartására vonatkozó pontjánál olvastatnak az ugyanazon évi egyet, gyűlés jkvének 46. s 47. pontjai, melyek szerint az egyetemes gyűlés a zsinat megtartásának eszméjét magáévá teszi, a zsinati bizottságot újonnan megalakítja és az újonnan választott bizottságot a zsinati munkálatok megtételével azon utasítás mellett bízza meg, hogy figyelembe véve az egyházkerületek már meglevő szervezeti rendszereit, csak az egyházkerületek és az egyetemes gyűlés hatáskörére és szervezetére vonatkozó szabályzatnak, mint a zsinat előre meghatározott tanácskozási tárgyának tervezetét dolgozza ki. Tudomásul vétetik. T. XLIX. Az 1886. évi egyet, gyűlés jkvének 62. pontjánál, mely szerint a pozsonyi egyháznak kérvénye, melyben kéri, hogy a jelen viszonyok alapján, az eddig érvényben állott püspöki felügyelet fenntartása mellett fogadja az egyetemes gyűlés lyceumát közvetlen hatósága alá, a közoktatási és pénzügyi bizottságoknak kiadatik. Egyházkerületünk kijelenti, hogy egyházunk általában nem ismerheti el, hogy bármely felekezeti elemi és közép iskola az egyházkerület felügyelete alól kivonható lenne; miért is a pozsonyi egyház kérvényét mellőztetni kívánja. T. L. A pozsonymegyei esperességnek következő indítványa: a nagyméltóságú minisztérium kéressék meg olyan törvényjavaslatnak az országos törvényhozó testületek elé terjesztése iránt, mely szerint az 1885. évi XI. tcz. 23. §-ának kedvezménye az összes, tehát a felekezeti tanítókra is kiterjesztetvén, ők 30 évi szakadatlan szolgálat után szintén a teljes állami nyugdíjban részesüljenek, közakarattal elfogadtatik s az egyetemes gyűlésre menendő követek megbízatnak, hogy ez indítványt az egyetemes gyűlésen tegyék meg. LI. A trencséni esperesség részéről következő indítvány terjesztetik be : Tekintettel arra, hogy ág. hitv. evang. szentegyházunk már magasztos hivatásánál fogva hű s tiszta hazafias érzelmeket ápol s terjeszt; tekintettel arra, hogy ezen szentegyházunk, mint a hitrokoni szeretet alapján nyugvó közösség, nem vállalhatja magára holmi politikai irányokat üldöző tényezőnek szerepét; s tekintve, hogy a politikai vétségek és bűntények elkövetésének megbosszulása első sorban kizárólag a világi hatóságok illetékességéhez tartozik, miután az 1882. évi egyet, gyűlés 5. pontjának magyarázata bizonyos aggodalmakat kelt egyházi beléletünk békés fejlődésének szempontjából: felkéretik a nagyméltóságú egyetemes közgyűlés, hogy az 1882. évi jegyzőkönyv fentjelzett 5. pontját érvényen kivül helyezze, illetőleg a maga valóságos értelmére vezesse vissza akép, hogy az egyházi hatóságok csak azután léphessenek fel valami politikai vétség vagy bűntény miatt egyházunk szolgálatában álló, különben szeplőtlen jellemű férfiak ellen, hogyha ezt már a világi hatóság is megtévén a büntetendő cselekmény tényálladéka bíróságilag megállapittatott, hogy ily módon eleje vétessék azon eshetőségnek, mely szerint a fent jelzett egyetemes gyűlési határozatnak tágas magyarázata alapján az egyházi személyeket bárki s bármikor üldözőbe vehesse. Elfogadtatik s az egyetemes gyűlésen való érvényesítésével a kerület részéről oda küldött képviselők megbizatnak. T.