Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1887. augusztus

— 10 — X. Ugyanazon ker. gyűlés jkvének X. pontjánál, melylyel az egyetemes gyűlés felkéretik, hogy az állami vagy idegen felekezeti iskolákba járó felekezetünkben gyermekek vallásoktatása iránt egyetemes érvénynyel intézkedni kegyeskedjék, olvastatik a mult évi egyet, gyűlés jkvének 42. pontja, mely szerint az egyetemes gyűlés a tanügyi bizottság javaslatára a tanterv elkészítését részint szükségtelennek, részint keresztül nem viketőnek találja, a felügyelet szabályozását feleslegesnek látja s a vallástanítók díjazását a községek, esperességek vagy jobb módú törvényhatóságok által teljesítendőnek véli; egyházkerületünk e határozatot kielégítőnek nem ismerhetvén el, ügy az ügynek nagy fontossága, mint az állami s polgári iskolák szaporodásával folyton növekvő igények és emelkedő terhek nyomása által kényszerítve, az egyetemes gyűlést tisztelettel kéri, hogy e kérdést napirenden fentartva minden lehető úton és módon e nagy s egyházunkra nézve vészthozó bajon segíteni igyekezzék. T. XI. Ugyanazon ker. gyűlés jkvének XI. pontjában a vgyermek-elkeresztelések

u-bői származó s a vallás és közoktatási magy. kir. minisztérium 1884. évi jul. 11-én 24,727/884. sz. a. kelt rendeletének daczára még mindig ismétlődő sérelmek tárgyában az egyetemes gyűlés által hozott, s mult évi közgyűlése jkvének 13. pontjÜban foglalt határozata értelmében a nagymélt. minisztériumhoz intézett felirata eredményre nem vezetvén, kerületi gyűlésünk tisztelettel kéri az egyetemes gyűlést, hogy az országgyűléshez intézendő felirattal törvényhozási intézkedést s a törvénynek sanctióját igyekezzék kieszközölni. T. XII. Illetéktelen párbérszedésre vonatkozó mult évi ker. gyűlés jkvének XII. valamint ugyanazon évi egyetemes gyűlés jkvének 12. pontjainál midőn kerületi gyűléseink sajnálatát nyilvánítja, hogy egyetemes egyházunknak az evang. reformált testvéregyháznak e tárgyban még 1884. évben a magas kormányhoz intézett sürgető felirata sikerre nem vezetett: kerületünk ujolag is felkéri az egyetemes gyűlést, hogy e tárgyban ujolag sürgetőleg felírni kegyeskedjék. T. XIII. A Reiscliel Kár oly-alapítványt kezelő kerületi bizottságnak 1886. évre vonatkozó jelentése felolvastatván, kitűnt, hogy ez időben volt: a) A pénztár állása még pedig Bevétel. A) Forgalom: 1. Pénztári maradék 1885. évről 725 frt 43 kr. 2. Kölcsönszámla 562 „ 86 3. Kamatszámla 6,134 „ 02 „ 4. Iparbank számlája . . . 7,360 „ 63 „ 5. Haszonbérszámla . . . . 1,612 „ 60 „ összeg 16,395 frt 54 kr. Kiadás. 1. Kölcsönszámla ..... 3,908 frt 70 kr 2. Kamatszámla 5,985 „ — „ 3. Iparbank számlája . . . 5,767 „ 78 „ 4. Vegyesek számlája ... 71 „ 24 ,, összeg 15,732 frt 72 kr. Osszekasonlíttatván a „Bevétel" 16,395 frt 54 kr. a „Kiadással" .... 15,732 „ 72 „ 1887. évi január l-jén pénztári maradék . . 662 frt 82 kr. B) Vagyonállás: 1. Magánkötelezvényekben 15,900 frt — kr. 2. Takarékpénztári könyvekben 10,247 „ 34 „ 3. Értékpapirosokban 92,129 „ 59 „ 4 Ingatlan vagyon 25,074 „ — „ Vagyonösszeg 143,350 frt 93 kr. Levonva: A theologiai akadémiának kamatokból gyűlt tőkéjét 4,088 frt 63 kr. és az 1887. évi járulékokra visszatartott betéteit . 6,000 „ — „ 10,088 „ 63 „ Marad közös vagyon 133,262 frt 30 kr. b) Tekint. Jeszenszky József pénztáros úrnak hálás elismerés és köszönet nyilvánítása mellett a felmentvény megadatott. c) A segélyösszegek kiosztására nézve jelentetik, hogy 1886. évi oktoberi határidőn kiosztatott 48 segélyzett közé 2260 frt. Folyó 1887. évben ismét 6000 frt osztatik ki, melynek %-e = 1500 frt a theologiai akadémiának szolgáltatik ki, 3/

4-e = 4500 frt segélyzésre fordíttatik, melyből az áprilisi határidőn 47 segélyzett között 2245 frt osztatott ki. Tudomásul vétetik. T.