Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1886. augusztus

— 27 — XLIII. Mult évi ker. gyűlésünk jkvének XLVL, s az ugyanazon évi egyetemes gyűlés 44. pontjában az anyakönyvek vitelének nyelvére vonatkozó kérdést illetőleg egyházkerületünk ismételve kijelenti, hogy előbbeni határozatához hiven, az 1868. évi XLIV. t.-cz. 14. §-a által adott jogát, melynél fogva: „az egyházközségek anyakönyveik vezetésének nyelvét tetszés szerint határozhatják meg" fenntartja; a dunáninneni kerület- felügyelőjének indítványát pedig el nem fogadja. T. XLIV. A mult évi kerületi gyűlés jkvének XLVII. pontjánál főtisztelendő úr jelenti, hogy egyházunk főpásztoraival való érintkezésben általában, a kormányhatóságok különösen, de még O Felsége is kegyelmes irataiban a „püspök" czímzést használják. Örvendetes tudomásul szolgál. T. XLV. Az árvák érdekében szükségelt anyakönyvi kivonatokért járó díj tárgyában mult évi kerületi gyülésünk jkvének XLVIII. pontjával a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál sürgetett válasz, a mult évi egyetemes gyűlés jkve 35. pontja szerint oly értelemben megadatott, hogy a minisztérium a szóban levő 1877. évi XX. t.-cz. 230. §-ának kérelmezett módosítását ez idő szerint nem tartja czélszerünek, sajnos tudomásul vétetett. T. XLVI. Kerületünk mult évi jkve LI. pontjával az egyházi fekvöségek telekkönyvezésének tárgyában az egyetemes gyűléshez intézett kérelme, az egyet, gyűlés jkve 56. pontja szerint úgy intéztetvén el, hogy az indítvány, vélemény előterjesztése végett, Győry Eleknek, mint egyetemes vallásügynöknek kiadatott, közgyűlésünk a vélemény beterjesztését elvárja. T. XLVII. A mult évi egyetemes gyűlés jkve 9. pontjában foglalt egyetemes közoktatásügyi bizottság szervezésére vonatkozó javaslatot kerületi gyűlésünk elfogadja. T. XLVIII. Mult évi egyetemes gyülésünk jkve 50. pontjánál beterjesztetik a pestmegyei ág. hitv. evang. esperesség 1886. évi junius 17-én tartott gyűléséből kelt zsinattartást szorgalmazó felhívása, kerületi gyülésünk az egyetemes gyűlés idézett pontjában foglalt határozattal egyetértve a zsinat egybehivását ez idő szerint sürgősnek nem tekinti. T. XLIX. Halászi, mosonmegyei község ág. hitv. evang. lakosai, kik eddig a dunántúli kerület, győri esperesség Lébeny anyaegyházhoz tartoztak; de mely gyülekezettől 4 órai távolságra lakván a 1/

2 óra járásnyira fekvő magyar-óvári leánygyülekezethez s vele a dunáninneni kerület mosoni esperességéhez kivánnak csatlakozni. — E czéljuk elérése végett folyamodványukhoz csatolva beterjesztik úgy a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület 1885. évi gyűlési jkve 44. pontjában foglalt, szándékukat pártfogoló határozatot, mint a magyar-óvári leánygyülekezet s a mosoni esperesség szándékukat helyeslő s őket befogadó határozatát. Egyházkerületünk e beterjesztett elbocsátó és befogadó szabályszerű határozatok alapján a halászi ág. hitv. evang. egyházhiveket kebelébe fogadja s őket a magyar-óvári gyülekezetbe kebelezetteknek jelenti ki. T. L. Felolvastatik a nyitrai esperességnek Leska János főesperes és Mudroii Pál esperességi felügyelő által aláírt s a kerületi gyűlést megelőző értekezleten szabályszerűen benyújtott határozati javaslata : „Több tanulónak a pozsonyi lyczeumból és több theologusnak a theologiai akadémiából történt legutóbbi kiutasítása indokából, a nyitrai esperesség az 1886. augusztushó 24-re egybehívott dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület gyűlésének a következő határozati javaslatot terjeszti elő: 1. ezen egyházkerület rosszalását fejezi ki az illető tanári testületeknek és fegyelmi hatóságoknak eljárásukért; 2. ezen egyházkerület az illető lyczeális tanulók és theologusok rehabilitatióját határozza el; 3. ezen egyházkerület azon alapszabályok revisióját kívánja, melyek alapján ezen kiutasítások megtörténhettek; 4. ezen egyházkerület interpellálja a főtisztelendő Püspök urat : váljon a lyczeisták és theologusok ezen kiutasításánál közbelépett-e mint inspector scholarum? s ha nem, miért nem tette azt." Ennek ellenében felolvastatik a pozsonyi evang. lyczeum tanári karának óvástétele, melyben azon indító okokból: mert a lyczeum nem tartozik a kerület fennhatósága alá; mert a vétkeseknek talált tanulók ügye minden iskolai törvénykezési joghatóságokon át szabályszerűen keresztül lett vive s így kormányzati hatóság felülbírálásának tárgyát nem képezheti; mert az ily tisztán iskolai fegyelmi belügyben semmiféle idegen külbefolyásnak tért nem engedhet: a beterjesztett határozati javaslat tárgyalása ellen tiltakozik. 7*