Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1880. szeptember

— 12 — telésére vonatkozó anyakönyvi kivonatot az illetékes evang. lelkészi hivatalnak átküldeni azt pótlólag ő tegye meg. 4) 1880. évi augusztushó l-jén 18,014. sz. a. kelt miniszteri rendelet mi Fő­tisztelendő Superintendens urat felhívja, hogy a turócz-szentmártoni ág. hitv. p-^nor. lelkész ellen illetéktelen keresztelések miatt turócz-szentmártoni róm. kath. plébános altal emelt vádakra nézve, az emiitett evang. lelkészt a törvény pontos megtartására utasítani szíves­kedjék, egyúttal a felől is tudósítja, hogy a nevezett plébános, az ellene ugyancsak illeték­telen keresztelések miatt emelt panaszok folytán, a besztercebányai püspök utján utasíttatott a törvény tiszteletben tartására. 5) 1880. évi augusztushó 17-én 11,630. sz. a. kelt rendeletben a miniszter ur Főtisztelendő Superintendens urat tudósítja, hogy a nagyszombati és boleráczi róm. kath. plébánosok ellen illetéktelen temetés és keresztelések miatt emelt panaszok tárgyában a bibornok herceg primást megkereste, hogy az emiitett plébánosokat az interconfessionalis törvény tiszteletben tartására utasítani szíveskedjék. 6) 1880. évi augusztushó 17-én 15,861. sz. a. kelt rendeletében a miniszter ur Főtisztelendő Superintendens urat tudósítja, hogy a dohnáni plébános ellen illetéktelen keresz­telés és temetés miatt emelt panasz tárgyában, a nyitrai püspökhöz intézett miniszteri rende­lettel, az illető plébános utasíttatott, miszerint ténykedéseiben tartsa magát szigorúan az 1868. 53. t. cz rendelkezéseihez. A felolvasott rendeletek tudomásul vétetvén, az itt elintézett ügyeken kivül még felterjesztett sérelmek orvoslása bizalomteljesen elváratik. T. XXX. A superintendensi évi jelentésben is felhozott azon körülménynél fogva, hogy a róm. kath. plébánosok, oly egyházhiveinktől, kik róm. katholikusoktól fekvőségeket vásá­roltak, az 179°^. évi XXVI. trcz. 6. §-ban foglalt rendelkezés ellenére ágybért követelnek, sőt e visszaélésben a canonica visitatiora való hivatkozással törvényhatósági közegek által is támogattatnak, Főtisztelendő Superintendens ur e törvénysértő eljárás megszüntetése végett a nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi magy. kir. minisztériumhoz feliratilag fordulván 1880. évi márcziushó 10-én 2311. sz. a. keltezett következő választ nyerte : „Folyó évi januárhó 21-én 68. sz. a. kelt felterjesztése folytán, melyben intézkedést kért tétetni azon visszaélések meggátlása ellen, miszerint ágostai hitvallású hivek római katholikusoktól vásá­rolt fekvő birtokuktól, politikai uton, ágybér és ehhez hasonló egyházi illetékeknek római katholikus lelkészek és kántortanítók részére való fizetésére köteleztetnek, felhívom Nagy­ságodat, szíveskedjék az ily specialis eseteket hozzám, intézkedhetés végett felterjeszteni. — Megjegyzem egyébiránt, hogy miután ily esetekre az 179°^ t.-cz. félremagyarázhatlan hatá­rozatokat tartalmaz, s irányadóul szolgál és szolgált ez előtt is : ujabb általános intézkedés­tételre szükség egyáltalán nincs, és pedig annál kevésbbé, minthogy a hivatolt törvény mindenkor olykép alkalmaztatott az egyes felmerült esetekben, mint az Nagyságod érintett felterjesztésében kívántatik. A minister meghagyásából: Tanárky Gedeon, államtitkár." Midőn e rendelet megnyugtató s irányadó tudomásul vétetik, egyszersmind fent írt szóhű másolatban a lelkészi karral oly czélból közöltetik, hogy ez alapon ok­tassák ki híveiket, miszerint az egyházi illetékek fizetése személyes tartozmány lévén, híveinknek a római katholikusoktól egyszerű vagy éppen árverésen történő birtokvásár­lása esetén a római katholikus plébánosoknak semminemű czimen illetéket fizetni nem tartoznak; ha ily kötelezettség az adásvevési szerződésbe jegyeztetnék, ez csak a le­kötelezettek személyét terheli s csak oly esetben, ha ilynemű teher a vett birtokra kebeleztetnék, válnék az jogutódokra nézve is jogérvényüvé. — Egyszersmind felszó­littatnak a lelkészek, hogy minden hasonló a fentidézett országos törvénybe és minisz­teri rendeletbe ütköző eseteket, főtisztelendő Superintendens úrhoz beterjeszteni el ne mulasszák; miután a kerületi gyűlés azon reményt táplálja, hogy a rendeletet kibocsátó miniszter ur azt nemcsak maga végrehajtja, hanem az alattas közegeket is ugy az országos törvény mint rendeletének megtartására utasítani fogja, annál is inkább, mert a canonica visitatió, mint a róm. kath. egyháznak belügyeit illető felekezeti eljárás, felekezetközi esetekben nem birhat törvényt szabályozó vagy éppen megsemmisítő érvénynyel. T. XXXI. Fentebbiekkel kapcsolatban Krizsan Károly esperes ur trencséni esperességé­től nyert utasítása folytán előterjeszti, hogy az egyházmegye területén lakó izraeliták, kik egyházunk híveitől telkeket vásároltak, jóllehet a kezökre ment birtok után eső egyházi illetékeket, egészen 1867. évi XVII. törv. czikkben kimondott egyenjogositásukig fizették, sőt római katholikusoktól vett birtok után a római katholikus papságnak máig is fizetik, de az evang. lelkészektől ujabb időben az ily illetékek fizetését megtagadták; s miután Tren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom