Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1877. szeptember

10 55 55 55 55 55 55 55 55 3. 1877-ik évi költség előirányzata: Superintendensi tiszteletdíj 1200 frt. — kr. Superintendensi segédlelkész 200 „ — „ Váczi süketnémák intézetének vallástanára 20 „ - ,, Négy kerületi jegyző tiszteletdija 200 A pozsonyi lyceum és tápintézetnek 200 „ — Németh-alapítványi ösztöndíj 81 „ 30 Szirmay-alapitvány kamatai 63 Előre nem látható s vegyesekre 884 Összesen 2848 frt. 30 kr. A kerületi gyűlés e bizottsági jelentést tudomásul veszi; a költség-előirányzatot elfogadja, s tekint. Jeszenszky József ker. pénztárnok urnák, a bizottságilag is ajánlott felmentvényt nemcsak megadja, hanem szakavatott, buzgó és hü kezeléseért őszinte köszönetét is jegyzőkönyvileg kifejezi. T. XXIV. A jegyzők számának, a jelen gyűlés folyamán véghez ment választás következtében történt szaporodása, a jegyzői tiszteletdíj czimen előirányzatba vett összeg emelésének szükségét vonván maga után; mielőtt a kerületi gyűlés e kérdés tárgyalásába bocsátkozott volna, tekint. Dr. Mudrou Mihály ur, személyére nézve a jegyzői fizetésről lemondott. A közgyűlés által ez áldozatkészség köszönettel fogadtatik, s az előirányzat zavartalan fenntartása batároztatik. T. XXV. A fentebbiekkel összeköttetésben, a jövő évi pénztári állapot és számvitel megvizsgálására felkért bizottság tagjai a régiek maradván, Nagyságos Mossóczy Lajos ur elnöklete alatt, Lesko Mihály, Geyer János, Schuh Ágoston, Miních Dániel, Samarjay Károly, Weinberger András, Dr. Mudron Mihály, Sloboda Pál és Boor Mihály urak a pénztárnak és számadásoknak megvizsgálására kiküldetnek. T. XXVI. Lefolyván a kerületi illeték-fizetés kulcsának öt éves tartama, a pénztárvizsgáló bizottság jelentésének fonalán is, az 1878-ik óv január l-jétől következő öt évre érvényes kulcsnak megalapítása szükségeltetik. A kerületi gyűlés, az esperessógek közmegegyezésével kimondja, hogy az esperességek részéről minden lélek után 1 krajczár fizettessék a kerületi pénztárba, ugy azonban, hogy a befizetendő illeték elégtelensége folytán e pénztárban származó hiány, az állami segélyből leend pótlandó. — A jegyzőkönyvek nyomatásának czime, az 1878-ik s következő évek költségvetéseinek s számadásainak bevételi rovatából kimarad. T. XXVII. A mult ó. ker. jkv. XXI-ik pontjához, melyben az egyetemes gyűlésre küldött követek megbizattak, a tiszai egyházkerület ujont választott felügyelőjének nmóltóságu Péchy Tamás urnák, kerületünk nevében érzelmeinket tiszteletteljesen tolmácsolni; 0 főtisztelendősége, a Superintendens ur jelenti, hogy a küldöttség e megbizatásában eljárt, s Ö nméltósága által felszóllittatott, e tónyért, .a kerületnek köszönetét nyilvánítani. Tudomásul vétetett. M—-s. XXVIII. Főtiszt. Superintendens ur jelenti, hogy a bányai kerület egy Székács-alapitványnak létrehozását elhatározta, s egyszersmind az e czélra felállított, bizottság által beküldött gyűjtői vet beterjeszti. Egyházkerületünk gyülekezeteinek figyelmébe ajánltatik. M-s. XXIX. Az illető hiteles okmányok bemutatása mellett, olvastatott báró Baldácsy alapítványát tárgyazó következő jelentós: Jelentés a báró Baldácsy-alapitványról. 1876-ik évi oktoberhó 15-én Török Pál, dunamelléki reform. Superintendens az öt ágost. hitv. evang., az öt helv hitv. evang. és az egy unitárius egyházkerületek egybegyűlt képviselőit értesité, hogy róm -kath. vallású báró Baldácsy Antal ur összes rendelkezésére álló vagyonát, megfelelő életjáradék kikötése mellett, a nevezett egyházkerületeknek kívánja ajándékkópeií átadni. Ez értesítést az utóbb az egybegyűltek körében megjelent báró ur maga személyesen is megerősíté. Hogy ez ajánlat az egybegyűltekre szintoly meglepő mint örvendetes hatással volt, nem szükség különösen kiemelni. Annak módjára és alakjára nézve azonban némi eltérő ohajtások nyilvánulván, több napi kölcsönös értekezés után, ugyanazon hó 19-én a báró ur és az egyházkerületi képviselők közt a következő szerződés jött létre: Báró Baldácsy Antal fegyverneki, köteleki, tisza-rof-gyendai, szolnoki, nagy-kürüi, szentiványi, dóvaványai birtokaiból, azok tartozmányaiból, az azokon levő összes gazdasági felszerelésekkel együtt, a mondott egyházkerületek javára alapítványt alkot, melynek czélja: a) pusztuló egyházak megmentése, Ínséges egyházak segélyezése s építkező egyházak gyámolitása; b) a superintendensek illő díjazása, csekélyebb fizetésű lelkészek javadalmazása; c) a lelkészek özvegyei ós árvái ínséges sorsának némi enyhítése.