Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1875. szeptember

17 — XXXYI. A pozsonymegyei esperesség által feljelentetik, hogy a grinádi, eddig a bazini anyaközséghez tartozó leányegyház az iránt folyamodván, hogy önálló gyülekezetté alakulhasson, az esperesség azon meggyőződésre jutott, mikép a grinádi gyülekezet oly anyagi viszonyok közt van, hogy mint önálló anyaegyház lelkészt és tanítót illően díjazhat, paplakkal, iskolával és templommal, mely a felszenteltetésre vár, — bír és az anyagyülekezettel szemben minden annyagi viszonyát teljesen tisztába hozta, minélfogva köretének teljesítését melegen ajánlja. — A kerület örömmel tapasztalja, hogy a grinádi gyülekezet ügye teljesen érett és tisztázott, annálfogva kéretét teljesíti, őt magát a bazini anyagyülekezet kötelékéből elbocsátja, megáldja és ünnepélyesen önálló anyaegyháznak nyilatkoztatja p. XXXVII. A tiszántúli reform, testvérkerület közli a felállíttatni szándéklott Bethlen Gábor-egylet tervezetét. Tudomásul véttetik. p XXXVIII. A nyitrai esperesség előterjeszti egy kebeléből kiküldve volt bizottságnak jelentését, mely a miavai egyházban a tanitóválasztás ügyében működvén az ott támadt zavarok miatt küldetésének eleget nem tehetett, — ezt a kerületnek jelenti és ezen miavai választási ügynek a kerület által eldontetését kívánja. A kerületi gyűlés a bizottság jelentését minden idevágó okiratokkal együtt, mint nem ide, hanem az esperesség illetőségéhez tartozót, a nyitrai esperességhez visszameneszti, meghagyván neki, hogy a miavai választási ügyet kötelesség és jog szerint haladéktalanul elintézze. L. XXXIX. Felhozatván a turóczi és liptói esperességek követei által, hogy sürgetően szükségessé vált egyházunk tanát az azt alapjaiban megingatni törekvő irányzatok ellen megvédeni, s hogy ezen védelem az egyházunk nyilvános vallástételeihez való hű ragaszkodás által volna legjobban eszközölhető, s felemlítetvén, hogy az úgynevezett „Protestáns-egylet" is, miként ezt eddigi működése mutatja, egyházi tanaink alapjait romboló irányzatokat követ: ennek folytán indítványoztatott általok, hogy a ki ezen egyletnek tagja, az egyházkerületünkben egyházi hivatalt ne viselhessen , s hogy különösen a kívülről ezen egyházkerület kötelékébe lépők nyilatkoztassák ki a hiványuk aláírására illetékes esperes előtt, mikép azon egylethez nem tartoznak, valamint egyházunknak symbolicus könyveit az ős gyakorlat szerint irják alá: Ezen indítvány, — a mosonyi esperesség követei már nem lévén jelen, s a pozsonyvárosi esperesség követei utasítás hiányából ellene szavazván, — a többi hat, úgymint az árvái, liptói, nyitrai, pozsonymegyei, trencsini és turóczi esperességek által egész terjedelmében elfogadtatott. p. XL. E jegyzőkönyv hitelesítésére, a mennyiben az a gyűlés alatt még nem lett volna hitelesítve, határnapul septemberhó 23-ka és helyéül Pozsony sz. k. városa tűzetett és küldöttség neveztetett ki, melynek főtiszt, superintendens ur elnöklete alatt tagjai Leskó Mihály és Geyer János esperes és Mossóczy Lajos esperességi felügyelő urak F. Hitelesíttetett Pozsonyban 1875. évi septemberhó 23-kán. Jegyezték: Frecska Lajos, s. k., egyházker. magyar jegyző. Leska János, s. k., egyházker. szláv jegyző. Michaelis Miimos, s. k., egyházker. német jegyző. T©- j:t ©- lo tti.: 1. Superintendens ur évi jelentése. 2. Miért tartatik e gyűlés Nagyszombatban és nem Turócz-Szent-Mártonban. 3. Ő cs. és ap. kir. Felsége Y. Ferdinand elhányta feletti fájdalomnyilvánitás. 5