Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890
1870. augusztus
- 12 — hangban van, szorosan kiván ragaszkodni, úgy maga is az ügy érdekében az alkalmazandó tanítókat kellőleg kiképzetteknek óhajtja; ennélfogva oda utasítja a gyülekezeteket s illetőleg esperességeket, hogy új tanítók alkalmazásánál az illetőktől a képezdei tanfolyam befejezéséről szóló bizonyítványokat követeljék, milyenekkel ha nem bírnak, őket oda utasítsák, hogy magokat, valamely képezdében megvizsgáltassák Azokra nézve pedig, a kik e kellék nélkül már megválasztattak, határozza, hogy nekik a rendes hivány mindaddig ki ne adassék, mig e hiányt nem pótolják, e szabály alól egyedül az úgy nevezett szükségbeli iskoláknál (Nothschyle) és szükségbeli tanítóknál (Nothlehrer) lehetvén kivétel. XII. A mult évi kerületi gyűlés jegyzökönyvének IV. számú határozata 4. pontjánál , mely szerint minden esperességben iskolai bizottságok alakítandók, tudomásra jővén, hogy e követelésnek még valamennyi esperesség meg nem felelt, azon célból, hogy hitfelekezeti iskoláink a haladó kor szellemével is lépést tartsanak, az 1868: 38. t. c. követeléseinek is megfelelhessenek, fölhívja a kerület azon egyházmegyéket, melyekben az még meg nem történt , hogy ilyen iskolai bizottságokat válaszszanak. XIII. Ugyanazon pontban elrendeltetett, hogy a kerület részéről is állíttassák ilyen iskolai bizottság, melylyel az esperességi bizottságok folytonos összeköttetésben levén , a népiskolák állapotáról a kerületi gyűlésnek évenként jelentést tenni tartozik. E kerületi iskolai bizottság egy évre főtiszt, superintendens úrnak, mint különben is az egyházak, és iskolák őrének elnöksége alatt a következő tagokból állíttatott össze: Dolinányi Lajos, Kubinyi Kálmán, Weinberger Endre, Hodzsa András, Minicli Dániel, Baltyik Frigyes, Csecsetka Sámuel és Kuczki Mihály. XIV. Egyházi elnök úr jelenti, hogy Bazinban valamint a német, úgy a tót egyház is a nélkül, hogy e szándékukról az egyházi hatóságokat előlegesen csak értesítették volna, felekezeti iskoláikat községiekké változtatták. Miről a kerületi gyűlés mély sajnálattal értesülvén, ez alkalmat is megragadta az egyetemes gyűlés azon határozatának megújítására, hogy felekezeti iskoláknak községiekké változtatása csak az illető esperesség s illetőleg iskolai bizottság tudtával és beleegyezésével történhetik. XV. Kerületünk mult évi gyűlésének XVI. 3. pontjában kifejezett azon kivánatunk következtében, hogy azon esetekben, midőn egyházaink valamelyikében a felekezeti iskola községivé változik, az egész országban behozandó egyformaság s a confessionalis érdekek egyöntetű megóvása tekintetéből az egyetemes gyűlés dolgoztasson ki ilyen esetekben megtartandó utasítást, az egyetemes gyűlés mult évi jegyzökönyvének 7. és 8. pontjai szerint ilyen utasítási tervet készíttetett, s azt az egyházkerületekkel a végett közlötte, hogy a gyakorlati téren időközben észlelendő szükségletekkel megismerkedve, észrevételeiket a jövő egyetemes gyűlésre adják be. Mely utasítás főtiszt, püspök úr által az esperesi hivatalok utján a kerületbeli gyülekezetekkel közöltetvén, az esperességek részéről tett észrevételek összeállítása végett Csecsetka Sámuel, Húrban József és Mudrony Pál urakból álló bizottság küldetett ki, azon meghagyással, hogy a holnap folytatandó gyűlésnek adja be munkálkodásának eredményét. Aug. 31. a gyűlés folytattatván, a tegnapi jegyzőkönyv hitelesítése után XVI. A tegnapi ülés jegyzökönyvének XV.' pontja alatt kiküldött bizottság beadván jelentését, ebben az egyetemes gyűlés által 1869. okt. 7-dikén a 8. pont által a kerületekhez megvitatás végett küldött utasítási tervet elfogadandónak véleményezi a következő módosításokkal:
