Dobos János (szerk.): Egyházi Almanak az MDCCCLXII-dik évben (Pest, 1862)
ÉLETRAJZA. 75 GYENIZSE JÓSEF PEST EGYHÁZMEGYEI ESPERES RÖVID ÉLETRAJZA. Egy volt az öreg seniorok közül Gyenise Jósef, előbb palotai, azután tótfalui lelkész, a pesti egyházmegyének 22 évig esperese, azoknak az öreg senioroknak egyike, kiket köznyelven vaskalaposoknak szokott elnevezni a fiatalabb nemzedék. Ám hordják ök a könnyűség symbolumát a szalmakalapot, de ez a vaskalap a maga idejében elementa grandia traxit, et pressa est gravitate sui. Ovid. Született Gyenise Jósef K.-K.-Halas városában 1772. Január 8-kán. Atyja, Gyenise János egyike a tehetősebb redemptus kun gazdáknak, édes anyja, Biró Judit. Két elhalt Jósef fiuk után született ő, öt ismét Jósef névre kereszteltették olyan fogadással, hogy ha ez a harmadik Jósef a kettő után el nem hal, mint hajdan Sámuelt Anna, úgy ők is ezt a fiút tanittatják, és az Urnák szolgálatára szentelik. Ezt a fogadást oly lélekismeretesen teljesitették a szülék, hogy hat éves korában, mint Sámuelt az édesanya, egyenesen a főpaphoz, Tormási Jánoshoz vitték, hogy mint hajdan Eli főpap előtt Sámuel, úgy Jósef már mint gyermek szolgáljon az Urnák. 1. Sám. 2. — Tanítók voltak ebben az időben a halasi oskolában: Pap Mihály, Berhidai János, Molnár Ferencz, és Szép Gergely. Mentsük meg legalább nevüket a feledéstől. Halason végezve az alsóbb iskolákat Debreczenbe ment, hol egy osztályban tanult Szikszai Benjámin, Nagy István, böszörményi lelkész, Tót Ferencz, későbben superintended, és Kis Bálint nevezetes egyházi férfiainkkal. Hét évet töltvén a debreczeni collegiumban, Laczházára jött ki mint Rector, itt három évet közkedvcsségben eltöltvén, minekutána hátralékait mind elengedte, száz aranynyal, és nehány forinttal Becsen át meglátogatta a némethoni tudományos intézeteket. Wittenbergben, hol a tannyelv még latin volt időzvén a németnyelv kedvéért, Jénába ment, hol Grisbach, Paulus, Fichte és Loder lábainál ült. Itt találkozott Óri Fülöp Gáborral, Császári Pállal, Elek Ferenczczel, Kis Bálinttal, Szikszai Istvánnal, Alvinczival, Brassaival és Pázmándy Dienessel, kinél a Sylveszter estét együtt töltötte az egész academiai magyar ifjúság. — Ev múltával haza jött, és a mult század utósó esztendejét Halason Tormási János mellett töltvén el, 1800. Május 1-ső napján Péczelen a papvizsgát
