Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-06-18 / 30. szám
1922. junius 18. 3. oldal. _ mm hírlap Lelkes ünnepeltetésben volt része nemzetgyűlési képviselőiknek szerdán este Hőgyészen. Az itt tartott társas összejövetelen nemcsak ennek a derék községnek színe- java, hanem a szomszédos Szakáiy, Gsibrák és Dúzs községek szépszámú küldöttségei is résztvettek, hogy tanújelét adják annak az őszinte ragaszkodásnak és szeretetnek, mely őket képviselőjükhöz fűzi. Igen szépen festett a szakályi fatal asszonyok magyar vise, lete. Az első felköszöntőt képviselőnkre a hőgyészi párt elnöke : Dr. Baumgartner József mondotta, aki kiemelte érdemeit és kérte a képviselő további támogatását. Ör- gróf Pallaviclni György válaszában kitért a politikai helyzetre és külön kiemelte a hö- gyészi választóközönségnek oly szép kitartását, ahol nem akadt egyetlenegy más párti szavazó sem. E* a nagy kitartás őt fokozott munkára serkenti. De nem mulasztja el kiemelni a többi községek szives támogatását. ígéri, hogy benne a választókerület mindenkor igaz barátját fogja találni, aki az egyenes utón haladva, mindenkor az »Isten, király, haza« hármas jelszavával hazánk falvira goztatásért fog dolgozni. Dr. Barna Balázs osibráki bérlő a lelkes női táborr3, dr. Piukovich Sándor pedig a szépen kiépített hőgyészi pártszervezetre, annak elnökére és külön a hőgyészi derék iparosokra emelte poharát, végül Bdnyay Arthur á szakályi választóközönség nevében üdvözölte a képviselőt. A társaság a legjobb hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt. A jutányos áron és bőséges mennyiségben felszol gált ételek és Ízletes italok a nagyvendéglő tulajdonosának, Milos Istvánnak körültekintő gondosságát dicsérik. mEGHivó. A Dombóvári Nyomda és Pipirkercskedés fí.-T. évi rendes közgyűlését vasáraap, 1922. évi junius hó 18-án délután 3 órakor tartja a Dombóvári Társaskör helyiségében, melyre a részvényeseket tisztelettel meghívja. Az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Két jegyzőkönyvbitelesitő kiküldése. 2. Az évi jelentés előterjesztése. 3. Az évi mérleg bemutatása. 4. A felügyelöbizottság jelentése és határozathozatal a felmentvóny megadása iránt. 6. Az igazgatóság megválasztása, három évre. 6. A íelügyelőbizottság választása. 7. Esetleges indítványok. Az évi mérleg — a részvényesek által — az üzlethelyiségben megtekinthető. Pályázati hirdetmény. A «Dombóvári Vajtermelő Központ RészvéBytársaság» igazgatósága egy tisztviselői állásra — 1922. évi Julius hó i-jei belépéssel — pályázatot hirdet. Feltételek: megbízhatóság levelezés ben, számolásban megfelelő gyakoriul, életkor 24—45 évig, (lehetőleg nőtlen). Javadalmazás megegyezés szerint. Sajátkezüleg Írott kérelmek f. hó 25 éig a Dombóvári Vajtermelő Üzem vezetőségéhez adandók be. Pető László üüeiav. igazgató. A legszebb uirágnak j a magyar nőnek D1ANA.PUDER adja üde hamuéi. A ré£l MkeminfiságtieD mindenütt tapMtól Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. KudapMt, V , Nádor-utca >0 8. A mikófalui passiójáték. Látogatás a magyar Oberammcrgauban. — Megismerkedem Pilátussal. — Göböly Gergely uram, az «emberismerő.» — Kezdődik az előadás. — A riasztó eső. — Pilátus palotája mint asylum. — Ä játék. — Egy disszonán shang, — Kiküldött tudósítónktól. — Mikófulva, 1122. junius 11. Szép napom volt a mai. Gazdagabban, a magyar nép életrevalóságának, művészi alkotóképességének tapasztalataival meggazdagodva, a gyönyört Bükk-hegység természeti szépségeitől felemelt, megilletett hangulatban rovom e sorokat. Délelőtt értünk ide, festőién szép vidékben gyönyörködve, ebb« az ezer lelket számláló kis palóc faluba. Zsúfolva volt az egri vicinális, amely két órás döcögés után végre megállott a még építés alatt álló csöpp mikófalvai állomás előtt. Mert eddig bizony nem is fütyült Mikófalvának a büszke vicinális, csak a passió játékok kedvéért engedett régi gőgjéből. Friss töltésen vezet be az ut a kedves i apróházikós faluba. Hosszú sorban haladnak | befelé a messziről idevetődött zarándokok : I papok, nők, vasalt aadrágos pesti urak, vi- ! déki hivatalnok emberek és egyszerű falusiak. Közben pár otthonosan mozgó, magyarázó emberből kinézem a helybeli rendező ség tagjait. Már a vonaton árusítottak életre való üzletemberek fényképfelvételeket, erről ráismerek Pilátus megszemélyesítőjére : Kai livoda Kálmán káníortaniíóra. Megszólítom : — Ha nem zavarom, Uram . Szívesen beszélget velem, sok érdekes dolgot tudok meg tőle és a vele levő mérnöktől, Morandini Mihály tói, aki a játékok technikai részének irányításában viszi a vezető szerepet. Megtudom, hogy az előadás délután 3 óra után fog kezdődni, hogy a tegnapi megnyitó előadáson Huszár Károiy is itt volt s hogy Horthy és József főherceg is beigérkeztek, hogy a szereplők Pilátus kivételével mind helybeli palócok, hogy szombaton és vasárnap, valamint ünnepnapokon lesznek előadások, hogy ezeket nem csak júniusban akarják megtartani, mint azt hirdették, hanem ha az érdeklődés net» fog megcsappanni, szeptemberig szándékoznak kitolni, hogy hol lehet étkezni és számtalan más apró dolgot. Közben a kántor eltávozik, hogy megnézze »Jézust«, mert gyengélkedéséről, bizonyos kellemetlen berekedésről hoztak hirt. Én pedig beszédbe elegyedtem Qöböly Gergely bátyámurammal, aki maga ugyan nem játszik, mert ő már ahhoz idős, de azért mindenről tud és mindenütt ott van. Nagyon megnyertem tetszését, különösen, hogy két esztendő hijján eltaláltam az életkorát. — Ötvenhat nem, de ötvennyolc — mondogatja az öreg ötvennyolc. Mindjaart laattam a szerkesztő urból az élettapaszta- laast. Mert én jó emberismerő vagyok . . . S legott kezdi ám mély a kkal színezett hamisítatlan palóc kiejtéssel mesélni, hogyan hajtotta ö vissza ezelőtt 24 évvel a kukoricaföldjéről a betévedt »birkaat« és mindjárt rá jött, hogy micsoda fondorlattal hajtották azt oda. Együtt megyünk, — dél felé járván — a kantin felé. Az Egri Forgalmi RT, rendezkedett itt be bádoggal fedett széles, szel- lős pajtában, hogy ha kell 3000 embert, vagy többet is ellásson Ízletes jó étellel és itallal S a kitűnő egri bikavért nem is kellett igen ajánlatni . . . Ebéd után aztán megindult a hosszú embersor a falu felett elterülő színhelyre. Vagy négyszáz lépcsőn, kanyargó szerpentin utón jutunk fel a nézőtérre, de fáradtságunk bőségesen megvan jutalmazva: a Bükk hegységre és völgyeire, a Bólkőre és a tövében elnyúló falura oly remek kilátás nyílik, hogy szemünket alig tudjak hová inkább fordítani. A szintéren már elhelyezkedett a zenekar, komoly, keleties zenéje leköti a ágyelmet, majd felharsan a kezdetet jelző háromszoros fanfar-kürtszó. Kezdődik az előadás. A nagy hét történet« a Jeruzsálembe való bevonulástól. A keleties zene mellett, melyet a szerző, Szlatinay Sándor, maga dirigál, lassú tempóban mozognak már a város polgárai, vonulnak fel a díszes római katonák, de a közönség nem figyel, az előadás sze replői sem figyelmesek, aggódva tekintget mindenki az egyre jobban sötétedő égre, mig végre is nagy eseppekben hullani kezd a hónapok óta szomjas hevesi földre az eső. A közönség futva menekül tető alá. Az első helyekhez legközelebb állt Pilátus palotája, deszkából hevenyészve, ott találok menedéket a pár pillanatig komolyan fenyegető eső ellen. De nem sokáig tart, a felhők elvonu- lóban vannak, a fanfarok újra felharsannak s újra kezdődik az előadás, amelyre most már fokozott kíváncsisággal vár a közel 3090 főre rugó hallgatóság. Jézus bevonul Jeruzsálembe szamárháton, megjövendöli szenvedéseit, majd elkölti tanítványaival az utolsó vacsorát. Jadás pedig elindul, hogy elárulja az Üdvözítőt. Felvonulnak az Olajfák hegyére, — mindez ott megy végbe előttünk a színen — Jézust elfogják és viszik a főpap elé. Szünet következik. Az első sorokból felmászok a lépcsőzetesen elhelyezett hatalmas nézőtér legmagasabb pontjára s meglepődve, most tudom csak áttekinteni a hatalmas méretű előadótertt. A nézőtérnek csak egy részét foglalja el a 3000 főre rugó hallgatóság, de van ott hely könnyen 8000 embernek is. És a háttér innét a III. helyről szép csak igazán. Megragadóbb a színpad is, Jeruzsálem ulcái, házai sokkal fes- tőibb látványt nyújtanak, mint közelről. Az előadás további részét ináét néztem végig. Jézust kihallgatják, viäzik Annás és Kaiffáa elé, majd Pilátushoz. A tömeg kő veteli a megfeszítését és megindul a menet lassan, zajongva a Golgothárs . . . Krisztust fe feszítik. Majd leveszik a keresztről és megindul a sirató népség vissza, Jeruzsálembe. A tömeg sirató éneke belémarkol a nézők leikébe . . . Végül összsgyülekeznek a szereplők és elmondják a magyar Hiszekegyet. A passiójáték feltétlenül maradandó hatással van a nézőközönségre, habár talán épen nem a vallásos jelenetek vannak legjobban kidomborítva, hanem a színpadiasság, vagy méginkább a mozifilmszerűság dominál. A legerősebbek ugyani« a tömegjelenetek. Ezek mozgalmasságát lármás nagy- szerűségét jobban megtudták rendelni a betanítás fárasztó munkáját végző P. Tóth Pacific plébános és Kallivoda kántortaniíó mellett a fővárosi rendezők: Fejős Pál és Szegő Endre. Ezek a színpadias felvonulások beillenek a tarka dekorációkban bővelkedő szintérbe, de az egyéni alakítások gyengébbet. Kiválik mind közül a Pilátust megjátszó Kallivoda kántor. Ö valóban tökéletes alakítást nyújt. Kiemeljük még Kaifóst, Kovács Elemért és Annást, Kovács Bánó Sándort, valamint Jézust, Kovács Gábor Sándort. Ha azonban meggondoljuk, hogy ez egyszerű falusi polgároknak kell kell most a pesti rendezők utasítása szerint mozogni, akkor megértők leszünk a többiek iránt is. Hisszük, hogy óvek múltán meglesz Mikófal- ván a kiforrott, igazi magyar Oberammergau, amilyet a Passió-társulat és annak ügyvezetője, a magyar darab szerzője: D' Ehren berg Peiler Imre jegyző létrehozni szeretett volna. A díszleteket Pán József tervei sze. rint Udvari festőművész készítette, a műszaki munkálatokat Széchy György és Morandini Mihály mérnökök vezették. Félő azonban, hogy a derék, vallásos mikófalvai katolikus nép buzgóságát, mint az Magyarországon legtöbb esetben történni szokott, tönkre teszi az a pesti »üzleti* szellem, amelynek a rendezésben és vezetés- síben máris láthattuk nyomát és a maga hasznára aknázza ki. A körülbelül fél 7-ig eltarió előadás után a nézőközönség tarka kigyóvonaiban haladt lefelé a szerpentin utón, hogy a kantinban elköltendő vacsora után mihamar kiérjen a mikófalvai állomásra. Az Istenember tragédiája után valahogyan jobbnak, vallásosabbnak éreztem magam a épeu ezért nem tudom elhallgatni
