Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-03-19 / 12. szám

VI. évfolyam. Dombóvár, 1922. március 19. 12. szám. Előfizetési árak: egész évre 100•— K, félévre 50'— K, negyedévre 25'— K. Egyes szám ára : 2 korona; pályaudvaron 3 K. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal és ngortida: Esterházy-utca 17. szám. Saját ház. (Telefon : 40. szám.) Március Idusának Dnneplése. Ünneppé avatta Dombóvár hazafias közönsége és ifjúsága már­cius Idusát, A szent tavasz verő- fényes napja kigyújtotta a nemzeti érzés apró füzeit, láttunk reménykedő arcokat, láttuk az eljövendő Nagy- magyarországnak ifjú csapatait, kiknek szívét titokzatos étvágy bizsergette meg, láttunk könnyes szemeket, öregeket, kiknek harcos hosszú életére úgy ragyogott a márciusi ünnepség színes valósága, mint a magyar hajnal szivárványos derengése. Dombóvár ünnepelt. Dombóvár közönsége március Idu­sán zarándokként jáiult a magyar­ság széttörhetetlen és elpusztítha­tatlan oltára elé. Szép volt, felemelő volt ez az ünnepi szia s remény­kedéstől izzott. Volt ebben az ün­nepségben sok bizodalom, nagy erő, hódító akarat Ezért hisszük, hogy nem tűnik eí nyomtalanul, itt ma­rad közöttünk szelleme, vezérel, szárnyat ad, hitet táplál, országot hódít, demarkációkat rombol szét s a régi haza áldott határait építgeti. Első alkalommal volt hivatalosan is ünnepnap március 15-ike és az pzzel össze­függő lelkesedés meg is nyilatkozott az ün­nepélyeket rendező társadalomban. Az üz­leteket c-ak pár órára nyitották meg a dél­előtti órákban, egyébbként szüneteit a for­galom. A tradícióhoz híven főleg az isko­lák dicsekedhetnek ez alkalommal progra­mokkal, de az egyházak, a hatóságok és egyesületek is kivették részüket az ünnep­lésből. A róm. kath. templomban délelőtt 8 órakor az egész tanuló ifjúság szent misét hallgatott, öröm volt nézni a felkokárdázott elemistákat és a felszalago­zott kis leánykákat, a komoly, ünnepélye­sen bevonuló nagy diákokat, kik teljesen megtöltötték a nem túlságosan nagy temp­lomot. 9 órakor volt a hivatalok, hatósá­gok, testületek részvételével a következő ünnepi mise, melynek áhítatát Marton Kál­mán kántortanitó remek uj hazafias éneké­vel és mesteri orgonajátékával fokozta. Hz evangélikus egyházközség a Hunyadi-téri iskolában sikerült kis ünne­pélyt rendezett. A műiort megelőző Him­nusz eléneklése után Gaál József ev. lel­kész nagyhatású ünnepi beszédben dicsőí­tette a márciusi eszméket. Rajnai Ilonka szóló énekszámmal gyönyörködtette a hall­gatóságot Rothe^mel Erzsiké ügyes harmó- nium-kisérete mellett. Tóth Dániel állami tanitó fejezte ki ezután igen alapos tudás­ról tanúskodó szabad előadásban március 15-ének jelentőségét. Rendkívüli hatást ért el Sturm Henrik kitünően előadott Végvári- versével. A Szózat hangjaival ért véget az ünneplés. A többi egyházak szintén a délelőtt folyamán tartottak ünne­pélyes istentiszteleteket. Hz elemi iskolák. Az állami népiskolában Söllei József tanitó mondott az ünneplő gyermekseregnek nagy­hatású beszédet, melyhez a növendékek szavalatai és énekszámai nyújtottak keretet. Az énekszámokból kieme’jük a többszólamú gyermekkar magyar Hiszekeggyét, melynek betanítása Faicsné Gságoly Aranka tanitónö érdeme. A talpfa-telilőtelepi iskolában a gyer­mekek szavalatai mellett Váczi Ferenc ta­nitó beszélt a nap jelentőségéről. Hasonló­kép ünnepelt a róm. kath. iskola is. Hz Orsolya-zárda nagytermét 10 órakor egészen megtöltötte az ünneplő közönség és a fiatal leánysereg. A Szózat eléneklésével kezdődik az ünnep­ség. Utána négy kis eiemista csöppség, Hencz E , Fuch S., Bidis M. és Árvay I. szavaltak nagyon bátran és kedvesen. Scharl Manci magyar nótái ügyesek voltak. Schmieder Karolin magyar ruhájában átérzéssel sza­valta el a Székely föld c. irredenta költe­ményt. Ugyancsak Koruzsán Silvi szavalatá­ban is voit tűz és érzés. Griesz E. és Fischer H. zongorán játszottak négykezest. Az ün­nepi beszédet dr. Piukovich Sándor tartotta. Sikerült beszédében a növendékek szivé­hez szólt, a magyar leánynemzedékhez, amelyre olyan fontos feladat vár Magyaror­szág újjáépítésében. Utána Grün Bözsike szavalata következett, majd Glaser L. kis elemista bátor bangón panaszkodta el, bogy miért is sir a magyar nóta. Nagyon sok tapsot és elismerést arattak Szabó Erzsébet és Józsa ügyes zongorajátékukkal Az egyes számok között az intézeti ifjúsági énekkar adott elő dalokat. Különösen szép volt a Turulmadár. A megható motívumokkal bő­velkedő, felemelő, érzéket nyújtó ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget, A Faics-féle magániskola növendékei is nívós ünnepély keretében hódoltak március Idusának. Az ünnepélyt a Himnusz akkordjai nyitották meg, melyet az intézeti dalárda énekelt. A gondolatok­ban bővelkedő s március Idusát élénken visszaidéző ünnepi beszédet Faic3 Bén, az intézet igazgatónője tartotta. Lelkesen sza­valt Milicsevics Erzsébet, aki a Nemzeti dalt adta elő, ügyes volt s szavalótehetsé­get árult el Fridrich Margit, aki a Magyar Miatyánk c. verset szavalta el. Tele volt borongó magyar érzéssel Gyula d:ák irre­denta verse, a Panaszkodnak a magyar sze­lek. A szereplők Wurm Márta, Stern Ilonka, Bondi Kata és Baracskay Julia ügyesen ad­ták elő szerepeiket. Deli Róza csengő sza­valata is elismerést érdemel. Az ünnepélyt a Rákóczi induló fejezte be. Az intézeti dalárda szereplése Bugalla Béla szakava- tottságát dicséri. A főgimnázium ünnepélye. Valamennyi közül kimagaslott siker, látogatottság és színvonal tekintetében a kir. kát. főgimnázium hazafias ünnepélye. Az Uránia-mozgóképszinház termét zsúfo­lásig töltötték meg ismét a tanügybarátok, szülők és más érdeklődők. Dombóvár kö­zönsége tudja, hogy a főgimnázium ünne­pélyeiről mindannyiszor érzésekben gazda­godva, oj gondolatokat, eszméket nyerve és nem mindennapi szellemi élvezetekben ré­szesülve távozik. Március 15-ike pedig első­sorban az ifjúság ünnepe. A pompás sikerű gazdag műsor fő­pontja Csonka Imre tanár magasszárnyalásu, rendkívül eszmedus ünnepi szónoklata volt. Kellemes megjelenése, lebilincselő beszéd­modora, kitűnő orgánuma az első pillanat­tól kezdve megfogta a hallgatóság lelkét és magával ragadta a hazafias érzéstől lo­bogó szavak árjában a meggyőződéses ma­gyar hitvallás eszmei magaslatára. De a többi programmszámok is mind igen érde­kesek voltak. Fodorné Szíjártó Ilonka ismert szavaló ké-zséggel frenetikus taps mellett adta elő Szepessy László : Petőfi szobra c. gyönyörű költeményét. Nagy hatást ért el Ihrig Pál Vili. o. t., egy fiatal diákpoéta, Ruiszl Rezső medikus Riadó c. költeményé­nek ügyes élszavalásával. Hatalmas erővel adta elő Gauner Imre VI. o. t. Sajó Sándor zokogó Magyar énekét. Teljes elismerést érdemelnek az ifjúsági dalárda kitűnő ének­számai Bugaila Béla áll. tanitó, főgimná­ziumi énektanár biztoskezü vezénylete mel­lett. Harsogott a Talpra magyar, lelkesített a Rákóci induló, magyar hitet zúgott a Hiszekegy és könyörgött a Szózat. A dal­számok sikerében méltán osztozott özv. Uj- falussyné Riesz Ilonka mesteri zongoraki- sérete, nem egyszer idézvén elő meg-meg­újuló tapsvihart. Hz ipartesfület társasvacsorája. Dombóvár hazafias iparossága este a Korona-szállodában rendezett társasvacsora keretében ünnepelt. A vacsora folyamán Ivanich Antal gyártulajdonos, az Ipartestü­let nemrégiben megválasztott elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, majd Vér Vencel fő­gimnáziumi tanár mondott székely-magyar lelkesedésétől átitatott tartalmas ünnepi be­szédet. Ostorozta a magyar nemtörődöm­séget, buzdított a haza érdekében való fáradhatatlan munkásságra. A kitűnő be­szédet tapsvihar és szűnni nem akaró él­jenzés honorálta. Majd Illés Gyula községi főjegyző és dr. Piukovich Sándor fögimn. tanár mondtak nagyhatású felköszöntőket. Az ünnepi hangulat emeléséhez elsősorban hozzájárult a Dombóvári Dalkör, amely Marton Kálmán karnagy szokott mesteri di­rigálása mellett adott elő hazafias magyar dalokat. Különösen gyönyörű kuruc-nótáik aratlak nagy tetszést. Emelték az este vál­tozatosságát a Szilák-testvérpár nagy siker­rel szavalt Petőfi-versei. A lelkes hangu­latban együttmaradó társaság csak a hajnali órákban oszlott szét. — A megyéspüspök tavaszi bérmautja. Gróí Zichy Gyula megyéspüs­pök tavaszi bérmakörutját az idén május 8-án Dombóvárral kezdi meg. Május 9-én Nakon, 10-én Szakoson, 11-én Kocsoláu, 12-én Nagykónyiban, 13 án Értényben, 14-én Koppányszántón, 15-én Bedegea, 16.án Kányán, 17-én Tengődön, 18-án Fel- sőiregen, 19-én Magyarkesziben, 20-án Fel­sőnyéken, 21-én Ozorán, 22-én Simontor- nyán, 23-án^ Pálfán, 24-én Kisszékhelyen, 25-én Miszlán, 26-án Pincehelyen, 27-én Páriban, 28-án Tamásiban, 29-én Regőly- ben, 30-án Gyulajon, 31-én Szakályon, jú­nius 1-én Kurdon és 2-án Döbröközön fogja kiosztani a bérmálás szentségét, amelyet június 4-én a pécsi székesegyházában tar­tandó bérmálás zár be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom