Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-08-27 / 40. szám
2. oldal. 1922. augusztus 27. Ma öngyilkossággal egyenlő lenne minden olyan kalandos törekvés, amely a meg csonkított, kifosztott, ezer sebtől vérző országot háborúba akarja keverni. Dolgozni és várni! Ez a magyar kérdés lényege. Dolgozni gazdasági talpraállitásunkért és várni várni a kedvező alkalom eljöttét az integritás visszaszerzésére. Amilyen fontosnak tartom az irredentizmus szempontjából, hogy épen úgy tanítsák az iskolákban ezután is az integer Magyarországot, mint eddig, épen oly fontos gazdasági szempontból, hogy tudjuk,' mit veszítettünk és mi maradt meg. Mielőtt építenénk, tudnunk kell, hogy mivel építhetünk. Áttérve a statisztikai adatok ismertetésére, előre kell bocsátanom, hogy nem mindenütt állanak pontos statisztikai adatok rendelkezésünkre, több helyütt a megközelítő becslésekre vagyunk utalva, de általa- . nosságban pontosak és megbízhatók. Statisz. j tikai adataimat dr. Teleky Pál és Cholnoky j Jenő gazdaságpolitikai kimutatásai és tér- j képei, másrészről Buday László értékes í munkái alapján állítottam össze. Elsősorban a területi és népességi adatokat ismertetem. Nagymagyarország területe, a társországokat leszámítva. 282.000 km2 volt, ebből elszakítottak 191.000 km2 t, Gsonkama- gyarország területe maradt 91.114 km2, az egésznek 32% a- Az elszakított területekből a megszálló államok következőképen részesülnek : Románia kap 102.000 krn2-t, ez egymagában többet tesz ki, mint az egész megmaradt területünk ; Szerbia 21.000 krn2-t; Csehország 63.000 km2-t, 5.000 km2-t kap ; Fiúméval elveszítettünk 21 kma-t. Lakosságunk volt 18,264 000 ; ebbő! megmaradt uj statisztikáinkon beiül 7,481.009 az egésznek 41%-a, román megszállás alá jutott több mint 5 millió, cseh megszállás alá 3 és fél millió, szerb megszállás alá 1 í és fél millió, osztrák megszállás alá közel 400.000, Fiúméval elveszítettünk 50.000-t. j Az elszakított területeken él közel 3 /és fél millió magyar, az összes magyarságnak több mint egyharmada, Csonkamagyar- ország lakosainak 82% a magyar, a legnépesebb nemzetiségük a német, számuk mintegy fél millió, a többi nemzetiségek csak pár ezer fővei vannak képviselve. Vagyis Csenkamagyarországon nemzetiségekről — kivéve a németséget, akik pedig magyarnak vallották mindig magukat és vallják ma i; — úgyszólván nem is lehet beszélni, addig az utódállamok meglehetősen heterogén népességüek, a magyarság mindenütt magas arányszámmal van képviselve. Felekezetileg az ország összes lakosságának közel kétharmada katholikus, a második legnépesebb felekezet a református 21 °/0-kal, a zsidóság száma közel félmillió, 6*2°/0-os arányszámmai, pár ezer fővel meghaladva a negyedik helyen álló evangélikus felekezetet. A többi felekezetek csak kisebb számmal vannak képviselve. NÖt DIVATSZALON, D0MBÚVÁR Értesítem a nagyérdemű igen tisztelt hölgyközönséget, hogy Dombóvárott, Esterházy-utca 17. szám alatt női divat-szalont nyitottam. Elvállalok minden e szakmába vágó munkát, u. m, : női ruhák és kalapok készítését és átalakítását. Teljes tisztelettel: kátrány iné. TANULSÁGOK. (P. K.) A demokráciával meg van akadva az egész magyarság ; mindenki érzi, hogy olyan nagy szükség van rá egy jó! berendezett, modern államban, mint egy falat kenyérre az éhes embernek. De éppen a demokrácia folytán jutott a magyarság ebbe a siralmas helyzetbe, amelyben most tengődik. Mi hát a teendő ? Vagy szakítani a demokráciával, ez a lehetséges egyik, de a legrosszabb és legostobább megoldás is egyúttal. Vagy pedig meg kell tanítani a magyarságot, hogy a demokrácia, a szabadverseny által nyújtott lehetőségek, a magyarság kincsesbányái legyenek. Mert mit érek el vele, ha manapság ordítom tele tüdővel, hogy így szükség, ugv szükség van a demokráciára, az ember teljes emberré emelésére, ha — furcsa körülmények következtében — épen alólam húzzák ki a talajt. A demokráciára tehát vigyázni kell! Nagyon kitűnő dolog, de csak akkor, ha a magyarság hasz- nosodik általa. * A szociál- demokraták szerelik a »burzsuj« Széchenyi grófot, Kossuthot, Eötvöst, Deákot emlegetni. Nagyon jó dolog ez, lagalább a magyar nemzetnek eszébe hozzák, hogy kik által megkezdett utón kell haladnia és kiktől kell hazaszeretetei tanulni. Azonban a szociál-demokraták ezzel elhibázták a saját dolgukat, ami szintén nagyon helyes. Mert aki Széchenyi, Kossuth, Deák nyomdokait követi, az sohasem lesz szociál-demokrata. Legfeljebb fiatal, vagy félművelt politizálókat téveszthetnek meg vele. De ez sem tart örökké, mert egyszer mindenkinek benő a feje lágya és tisztán látja az igazságot, amit semmiesetre sem ők képviselnek monopólium gyanánt. Äz Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmányának ülése. Az «Alsódunáltuli Mezőgazdasági Kamara» igazgatóválasztmánya augusztus hó 9-én, a vármegyeház nagytermében, ülést tartott, amelyen megjelent Tolna-, Zala- és Somogyvármegyókből a tagoknak úgyszólván minden tagja. Az elnöki széket gróf Hoyos Miksa fogalla el. Felolvastattak a Kormányzó ; a Miniszterelnök- és a földmive- lési Miniszter uraknak küldött meleghangú, távirati üdvözlések, kik azt melegen viszonozzák, szerencsét kívánván a kamara jövőbeni működéséhez. Nagy tetszést váltott ki a pécsi Kereskedelmi és Iparkamaifca átirata, amelyben testvéri munkálkodását Gsonkamagyarország közgazdasági életének felvirágoztatásához szeretettel felajánlja. Horváth Jenő igazgató beszámolt a kamarai iroda berendezéséről, működésének megkezdéséről s az irodai mankaerök felvételéről, a telefon bevezetésről és arról, hogy a kereskedelmi Miniszter a Kereskedelmi és Iparkamaráknak engedélyezett kedvezményes bérletjegyet biztosított a vasúti utazáshoz az igazgatónak, helyettesének. Beszámolt arról, hogy a földmivelésügyi Miniszter az első berendezkedés költségeihez félmillió állami előleget utalt ki. Baranyavármegye alispánja addig is, mig a kamarai tagok választása megejthető lesz, ideiglenesen tiz tagot delegált az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarába. A kamara működése iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a kamaránál megüresedő titkári és segédtitkári állásokra tegnapig 14 pályázat érkezett be. A kaposvári m. kir. honvéd 7. gy. ezred parancsnokságának megkeresésére elhatározta az igazgató választmány, hogy a tovább szolgáló altisztek részére rendezendő népakadémiai tanfolyam rendezésénél hathatósan közreműködik. Miután a testvérkamarák hivatalos átiratait megbeszélték, a tolnamegyei tagok indítványára elhatározták, hogy a kamarához tartozó vármegyék alispánjait és a vármegyei mezőgazdasági bizottságok elnökeit átiratilag fogják megkeresni azért, hogy az üszög elleni csávázás, valamint a kártékony madarak : (varjak és szarkák) kötelező irtása tárgyában megtegyék a kellő lépéseket. A választmányi ülésnek legérdekesebb pontja volt kétségtelenül a kamara állásfoglalása a földadó javaslat tárgyában. Széleskörű vita indult meg e tárgyban, amelyben a tagoknak úgyszólván mindegyike részt vett. Az eszmecsere folyományaképpen a kamara igazgató választmánya a következő határozatot hozta : 1. A Mezőgazdasági Kamara a földadó javaslatot csak akkor tartja elfogadhatónak, ha az 1920. évi XXIII. t. c., a jövedelem és vagyon adó helyesen módosit- tatik. 2. A kamara aggályosnak tartja a buzavaluta alapján adózni, miután azonban meg mellette az első pillanatban, oly formát érezve, mintha rám akarna dőlni ez a görbe nagy alkotmány, átmentem tehát a másik oldalra. Hát bizony ez a torony ferdének elég ferde, de máskép pompás egy épület; vakító fehér márványból épült. Kívülről oszlopos csarnok csiga alakban köríti, melyen fel lehet menni a harangokig. Nem mentünk fel, egyben azért, mert egy lélek sem volt a téren, kitől megkérdezhettük volna, hogy szabad e felmenni, másrészt azért nem, mert a kapaszkodást semmi tekintetben sem szeretem. Hét harangja van a toronynak, melynek lengése a hajlás ellentétes oldalán történik. Magassága egyébként 54 és fél méter. Azt állítják a pizaiak, hogy a torony az építés közben ferdült volna el és aztán dacos szándékosságból építették tovább. A harangok oly szépen vadnak ösz- sze hangolva, hogy megszólalásukkor mintha egy titkos mennyei zenekar bűvös-bájos muzsikájának hangját varázsolnák közibénk. A székesegyház páratlan épület, Firenze, Róma, Milano után is van rajta mit nézni és bámulni. A pizaiak egy győzelem emlékére építették, melyet Palermo mellett 1063-ban ellenségeik felett nyertek és 1118- ban II. Geláz pápa szentelt fel. A bazilika kereszt alakú, hosszában öt, keresztben három hajós, a kereszt találkozása felett ovál kupolával, toskán ízlésben. Belül 68 nagyobbrészt antik szobor díszíti. A menyezet a leggazdagabb aranyozásban fénylik. Ez valóban dicső diadalív, mert világra szóló :emlék. Az épiiészet remekeivel versenyez a belső elrendezés, a művészi öntvények, fa- ragványok, képek. A többi közt Del Sarto »Szt. Agnes»-e elragadó kép. A nagy rézlámpa Passentitól való a * XII. századból, melynek lóbálódzása 1610-ben Galileit, mi it pizai mathesis tanárt az iuga törvényeire figyelmeztette. Figyelemre méltó a 12 márvány oltár, a különféle kövekből épitett főoltár, fölötte egy művészies faragásu bronz Krisztussal. San Ranieri kápolnája »Cimabue« moziak képeivel. De nemcsak belülről gazdag e templom, hanem talán a legszebb homlokzata van minden olaszországi székes- egyházak közölt. Ötvennyolc oszlop, öt osztályban, kedves ivek által összekapcsolva díszítik egyik végét. Mennyi kecs és összhang van e műben! Oly eredeti ezen épület, hogy nem lehet elfeledni alakját. Eltudtam volna nézni órákig, napokig, hogyha időm nem lett volna kimérve. Most a templom homlokzatával szemben álló Battistero-t (keresztelő kápolna) vettük szemügyre. Ez 1153-ból való, Dis- tizahi tervezte. Kolosszális kupolaépület a székesegyház styljében, későbbi, gótikus stylű hozzáadásokkal. Három emeletes, fehér márványból, a kupola tetején ke- rssztelő szt. János bronz szobrával. Négy pompás, gazdag díszítésekkel ellátott ajtó vezet a keresztelő kápolnába, mely, mint már említem, kathedrálisnak válnék be. A reliefekkel ellátott keresztelő kút Vigarelltől való, a pompás, faragványokkal díszített, hires márványszószék Nicoolo Pisanot vallja mesterének. Mikor itt nézelődtünk utitár- sammal, egyszerre belép egy jól táplált, megtermett libériás alak, meghajtja magát előttünk s mondja: »Signori, echo. ♦ (Uraim, a viazhang.) És ezzel elkezd fütyölni, énekelni és a boltozat a legszebben visszaadta a fütty és ének hangot, mintha orgonakisé- ret is zümmögött volna hozzá. Valóban elbájoló volt e harmonikus visszhang. Aztán megcséntezimoztnk a taiián nagy markát és megindultunk kifelé, hogy a campo santoha menjünk. (Folyt, kőv.) . Qyulaji.
