Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-05-28 / 23. szám

1922. májas 28. 3. oldal. — Mi van a szakcs—kocaolai vo­nattal? (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisz­telt Szerkesztő Ur! Örömmel olvastam a napokban, hogy Szakos es Kocsola közsé­gek lakosságának kérésére az egyik kép­viselőjelölt ur már kijárta,, hogy ezek „nappali“ vonatot kapjanak. Én eddig nem •tudtam, hogy arra egyáltalán visz vonat és siettem érdeklődni a dolog után annál is inkább, mert üzleti ügyeim többször kényszerítenek a környékbeli falvakba. Magamban pedig szidtam a Dombóvári Hírlapot, hogy nem közöltek pontosan a júniusi menetrendet. Most ezt a szidalmat visszavonom, mert sajnos, örömem tulkorai- nak bizonyult. Szakos ma is csak nyolc kilométernyire van Kocsola—Odalmand vasútállomástól, mint volt a választási har­cok előtt. Ami pedig a beállított nappali vonatot illeti, az tényleg szerepel a júni­ustól érvényes hivatalos menetrendben, de azzal a megjegyzéssel, hogy „Nem köz­lekedik11. No meg az sem utolsó dolog, hogy ez a menetrend már két hónapja készen van, a kérdéses jutási vonal pedig nem is a pécsi, hanem a szombathelyi üzletveze- tóséghez tartozik. így történik az, midőn a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad. Tisztelettel: egy Utazó polgár. — Meghívó. F. évi május hó 27 én szombaton tartja Herk Dániel tánctanár a Korona-szálló termében a dombóvári főgim­názium és polgári leányiskolái növendékek táncpróbáját, amely ünnepélyen kedélyes, modern és legújabb táncdarabokat mutatnak be. Kezdete délután fél 4 órakor. Belépődíj személyenként 3Ö korona. — Műsor: 1. Hungária-ünnepély, megnyitó-tánc. 2. Pa- tegateo. 3. Magyar-kettes. 4. Keringő és csárdás. 5. Menuet gavotte : szereplők: Lie bermann Irmus, Köllőd Leontina, Hoilóssy Ágnes, Horváth Margit. 6. Rákóczi-körmagyar. 7. Cserkész-toborzó: szerepek: Fischer Hermina, Giesz Rózsi, Rajnay Irmus, Lieber­mann Gizi. 8. Gracianna. 9. Francia-négyes 10. Csárdás. 11. Keringő. 12. Nipp-szobrocs- kák (szalon ballett) szereplői: Horváth Edit, Kiss Margit, Porgesz Klári, Bömbek Margit, Fischer Hermina, Rajnay Irmus, Főbusz Annus, Berta Ilona, Pribay Vera, Griesz Róz3i, Ferency Ilona, Köllőd Klotiid, Lieber- rnann Gizi, Huber Annnus. 13. Táncegyveleg. — Dr. Kállap Zoltán jogi szemi­náriuma, Budapest, Andrássy-ut 8. és Sze­ged, Pallavicini-ut 3 , felelősséggel és biz­tos sikerrel készít elő bármely egyetem ás jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzet-bérlet! Rekapitu­láció ! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a buda­pesti, akár a szegedi igazgatóság. — A szókimondó asszonyság. Kata, a kis mosónő jegyben jár Lefebvre őrmesterrel, aki rajongó szeretettel halmozza el és alig várja, hogy feleségül vehesse. Az őrmestert kötelessége a harctérre szólítja és Kata, mint rnarkotányosnő követi férjét a hadsereggel . . . £gy esztendő múlva egy kis iiucskájuk születik, akit Jeannak keresztel­nek el . . . A francia ármádia diadalt arat a a győzelemben Lefebvre őrmester minden­kor előljárt. — Napoleon a hős katonát fokról-fokra lépteti elő és az egykori őrmes­ter már a tábornoki rangot viseli, majd marsallá nevezi ki a császár s hercegi cim- mei tünteti ki. Az egykori kis mosónőből danzigi hercegnő lesz. Jean délceg fiataléul- I bérré nő, eléri a katonaköteles kort. Jean fiatalos könnyelműséggel a szerelem rabja lesz. Szivében mély vonzalom ébred, de Bonneval márki leánya, Mária iránt, aki azonban, atyja kívánságára, d’Ambzachoz megy. A szerelmes fiatalember később kö­telességét is elmulasztja s ezért atyja, a szigorú katona, halálra Ítéli őt. Jean azon­ban »ejszökik a börtönéből a harctérre, hol sikerül kihallgatnia az eüenaég terveit és rajtaüt az osztrák hadseregen. Díadalmá- morosan tér haza Jean, ifjú szivét azonban gyilkos golyó éri és Jean ott hal meg a harc mezején. — Ez a rövid meséje annak a szép i felvonásos filmnjáonságnak, mely vasárnap, 28-án kerül bemutatásra a dom­bóvári Uránia-moziban. A mási műsoron levő kép cime : Albert szerelme, kacagtató bohózat. Az előadások délután 5, 7 és este 9 órakor kezdődnek. — Az előadásokat ható­sági intézkedésre a mozi vezetősége ponto­san kezdi, miért is kéri a közönséget, szí­veskedjék az előadásokon pontosan meg­jelenni. — Anyakönyvi közlemény. Május hó 14—21-ig a következő születések történ­tek : Hornyák József téglagyári munkás és Tutics Magdolna gyermeke: Kálmán, r. kát., Orsós Mátyás és Skuta Aranka gyermeke : Ilona r. kát. — Házasságok: Szabó Ven­del gazdasági cseléd és Marocsik Rozália r. kát., Hergyó Ferenc máv. géplakatos és Bácsi Margit r. kát. — Halálozások: Vigh Mária ref., 3 hónapos (bélhurut), Gyulánszki Lajosná Bódog Róza r. kát., 38 éves (tüdő- gümőkór), Huszár Mária r. kát., 11 éves (vörheny). — Herczeg Ferenc képes irodalmi hetilapjának az Uj Idök-nek 21. számába elbeszélést Moly Tamás, érdekes riportot Szmrecsányi Anna, regényt Gsathó Kálmán, verset Kőrnyei Zoltán, társadalmi tanul­mányt Herczeg Ferenc irt. Közli ezenkívül az Uj Idők Hermann Wagner érdekes elbe­szélését, a Szerelmes játék -ot, Dobosi Pécsi Mária finom irodalmi cikkét, Pierre Benoit szenzációs regényét, a Sós tó t. Számos színházi, művészeti és egyéb időszerű kép díszíti ezt a számot, amelyet mutatóul in­gyen küld a kiadóhivatal mindenkinek, aki kéri. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 180 korona. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy-ut 16 Egy kettes számú uas pénzszekrény és különféle bútorok eladók. Bővebbet: a Kiadóhivatalban. _ mm hírlap A dombóvári járás főszolgabirájától. 5505/922. Tárgy: Szakos községben újon­nan szervezett III. jegy­zői állás betöltése. Pályázati hirdetmény. Tolnavármegye dombóvári járásához tartozó Szakcí községben újonnan szervezett 111. jegyzői állásra pályázatot hirdetek. A szakcsi 111. jegyzői állással évi 2000 korona fizetés és 600 korona lakbér, vala­mint a szabáiyszeiű pótlékok és segélyek vannak illetményként megállapítva. Felhívom azokat, kik ezen állást el nyerni óhajtják, hogy szabályszerűen fel­szerelt pályázati kérvényüket folyó évi junius hó 4t"éig hivatalomhoz an­nál is inkább nyújtsák be, mert a később érkező pályázatokat figyelembe venni nem fogom. Dombóvár. 1922. május 19. Kenézy főszolgabíró Cséplőgéphez részes munkások ajállítatnak. -m Cim: a Kiadóhivatalban. KÖZGAZDASÁG Földbirtokreform és a választások. Egy régóta vajúdó kérdést, a földbir­tokreform kérdését juttatta a megoldás stá­diumába a földbirtok helyesebb megoszlását célzó 1920. évi XXXVI. törvénycikk. A föld- birtokreform, mint a törvény a bevezetésé­ben mondja — a birtokok gazdasági és szo­ciális szempontból való helyesebb megosz­lását célozza és nem irányul egyes társa­dalmi osztályok ellen. A szomszédos államok, igy Jugoszlávia, Románia, Csehország, Lengyelország mind­járt a forradalmak lezajlása után megalkot­ták a saját földbirtokreformjukat, hogy a for­radalmi tömegeket kielégítsék és a termelő munka megindulását lehetővé tegyék. Ná­lunk a Károlyi-kormány alkotott egy föld­birtokreformot Búza Barna akkori földmű­velésügyi miniszter tervezete alapján, de ennek a végrehajtását a proletárdiktatúra birtokok szocializálásával megszüntette. A proletárdiktatúra bukása után összeülő nem­zetgyűlés a politikai és szociális helyzet kö­vetelésének engedve, megalkotta a magyar földbirtokreformot. Gsonkamagyarországon már a földbir­tokreform végrehajtásának a megindulása előtt a földbirtokok 2/3 része a kisgazdák kezén volt és most ez az arány a kisbirto- kok javára még jobban eltolódik. Tekintetbe kell venni azonban azt, hogy a mezőgazda, sági statisztika szerint Magyarországon a több termést, az intenzív gazdálkodást a nagy és középbirtokok jelentik, vigyázni kell tehát, hogy ennek az átmenetnek a mező- gazdasági termelésünk ne vallja kárát. A földbirtokreform csak úgy fogja el­érni a kitűzött célját, ha agyasakkor, „ami­kor földel ad a magyar népdnek, ugyanak­kor megtanítjuk arra is, hogy hogyan kell a földjét okszerűen kezelnie. A mezőgazda- sági kultúrát kell a kisbirtokos osztály kö­zött magasabb fokra emelni és ezt mező­gazdasági iskolák, minta gazdaságok létesí­tésével érhetjük el, ahol gyakorlatilag is látják az okszerű gazdálkodás eredményét. A kisajátításra szánt területekből létesítse­nek bizonyos arányban 300—400 holdas középbirtokokat az erre alkalmas, hivatá­sos gazdák részére, az ezeken folyó okszerű gazdálkodás legyen példa a kisgazdák előtt. Most a választások jegyében ügyelni kell arra, hogy a földbirtokreform ne vál­jék polotikai kérdéssé. A földbirtokreform nemzetgazdasági kérdés, tehát belőle min­den pártpolitikát ki kell kapcsolni. Ne legyen a ,,földosztás“ kortesfo­gás, mivel földosztás nincs ! Az igénylőknek sem egyéni jogcímeken, hanem törvényes utón való földhöz juttatása célja a földbir­tokreformnak. Ügyelni kell arra, hogy ne- csak ezreit teremtsük meg a kisbittokos existenciáknak hanem tegyük is őket élet­képessé. Ne teremtsünk életképtelen L—2 holdas törpebirtokokat, ezek csak a munka­erőt vonják el a nagybirtokoktól megbénítva a termelést. Okuljunk Jugoszlávia és Csehország példáján ! Jugoszláviában a ,.politikai föld­osztás“ jói bevált példáját látjuk, Báeskában a belgrádi kormány a hű bunyevácai kö­zött a magyar földbirtokosok földjét szét­osztotta. Kapott földett bárki, aki a belgrádi kormányt támogatta, tekintet nélkül a foglal­kozására, vagy képességére. Ma az ered­mény az, hogy a „kielégítettek“ az állatai­kat, a gazdasági felszerelést eladták, a föl­det pedig ott hagyták és ma Bácska áldott földjén, ahol valaha hires bácskai búza ter­mett, a földek legaagyobb részben bevetet­lenek, a gazdasági élet pang, a termelés megszűnt. Ma egyetlen kincsünk a magyar föld, nagyon ügyeljünk tebát, hogy ez az egyetlen kincsünk érdemes,-dolgozó emberek kezébe kerüljön. a szoc:ális békére a földbirtokre­Ha a nemzetgyűlés való tekintettel megalkotta

Next

/
Oldalképek
Tartalom