Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-20 / 12. szám
2. olds!. Drága búcsúzó ének. Messze megyek, hogy messzebb vigyen vágyam S rámboruljon a remény magánya S a csend az őszök ködös falujában Kisgyerekként szivemet dajkálja. Messze megyek, hogy elmaradjon tőlem Régi játék, kék álom, árva bú. Arcomat, lássam vándorló felhőben Ha bánt a magány, a magyár falu. Elfeledjem, nincs itt örök jóság S a méla Mecsek nem nekem havaz S máshol is virul vigság, gyöngy tavasz. Máshol is remény vár, e virágos ág S nem hallom, ha múltam búra visszahí S várnak a délibáb csonka tornyai. Kocsis László. Kreybig Rezső ezredes beosztása és dicsérete. Kreybig Rezső ezredes Tolnavármegye katonai parancsnoka a honvédelmi miniszter rendeletével a vámőrség parancsnokává kineveztetvén, a körlet kebeléből távozik. Kreybig Rezső ezredes 1920. április havától mint a Tolnavármegye katonai parancsnoka, páratlan, de igazságos szigorúsággal és eréllyel, kiváló szaktudással és minden téren céltudatos kezdeményező é^ önzetlen munkájával folytatta a mai nehéz idők ama feladatának megoldását, melynek célja a fórra- 1 dalmak által szétdarabolt szerencsétlen országunk talpraállitása, virágzóvá való tétele. Súlyos és nehéz munka közepette lángoló hazaszeretettől vezéreltetve a katonai fegyelem megszilárdítása, alája rendelt vármegyének katonai szempontból való megszervezése terén kiváló eredményeket ért el. A mai keresztény korszak szellemének lankadatlan harcosa, törhetetlen akaraterejével oly értékes és eredményes munkát fejtett ki. amilyen csak egy izig-vérig katona és hazafi, odaadó, önzetlen elszántságából eredhet. Amidőn Kreybig Rezső ezredes egy magasabb hivatás teljesítése érdekében körünkből távozik, bár távozása érzékeny veszteséget jelent a körletnek, neki uj beosztásában a legteljesebb eredménydus sikert kívánjuk s mindazon önzetlen hazafias s mindenkor teljes sikerrel járó működéséért, melyet a körletnél a hadsereg továbbszerve- zése és ezzel kapcsolatban az ország újjáépítésében kifejtett, a honvédelmi miniszter a maga és a legfelsőbb szolgálat nevében a legmelegebb köszönetét és dicsérő elismerését fejezte ki. * ** ‘ f • 1 * DOMBÓVÁRI hírlap Tartsunk össze. Mikor a hazánkat égető és ezer keserűségünket okozó forradalmaktól megszabadulva, egy uj, tisziább levegőbe értünk, szent fogadást tettünk, hogy a keresztény eszmék zászlaját magasan fogjuk lobogtatni és nem engedjük meg, hogy azt a hazát, a melyet Szent István, első királyunk kereszténynek alapított meg és amelynek kérész ténynek kell lennie, olyanok vezessék és irányítsák, akik ezen eszmének nem hívei, vagy pedig kerékkötői. A keresztény eszme a kölcsönös szeret t. és egyetértés alapján áll, de joggal kívánja, hogy diadalt arasson mindenfelé. A forradalmak zudiíó árja elvonult, kábító, szédítő hatásukat azonban még most is érezzük, jói tudva, hogy azok a sebek, amelyeket ejtett, véreink elszakitása, magyaroknak idegen járom alatt való nyögése, elkerülhetők lettek volna. Ha a háború végén a Károlyi- és Linder féle őrült eszmék nem szédítették volna meg az országot, ma nem volna sem román, sem cseh, sem s. erb hazánk területén, akiknek ittlétét a történelem éppen nem igazolja. Esküt tettünk a forradalmak lezajlása után, szent esküt, amelyet minden magyar Dombóuári ssinház. A steinietőadások legutóbbi sorozata i nem volt az a jelentőségű, mint az elmúlt hetekben, mert a márc. 15-veJ kapcsolatos ünnepélyek állattak az érdeklődés középpontjában, jóllehet, a színházi közönség számbelileg nem gyérült észrevehető módon. — Rendes beszámolónkat a következőkben adjuk : Szombaton műsorváltozás miatt »Túl a nagy Krivánon« ment. másodízben ; némi változással a női szerepekben, ugyancsak ! vasárnap d. u. harmadszor igen szép ér- ! deklődés mellett. Este Szigligeli népszínműve : »A cigány« került színre. A sikerült előadásban főleg Halmi Jenő, Erdélyi Lili és Garai, továbbá Tölgyesy Nusi és II. Szalma Terus érdemelnek névszerinti említést. — Kedden, márc. 15 én méltó megünneplésül Garay Béla irredenta tárgyú hatásos szavalata és énekszáma előzte meg a szinreke- | rülö darabot, Malonyay-Rákosi : »Az «Iné- múlt harangok« c. szinjátékát. Igen jó alakítást nyújtott elsősorban Scultéty Béla, de id. Halmi, Garay, Asztalos és Tölgyesi Nusi is általános tetszést arattak. — Szerdán Garai Béla jutalomjátékául »A cigánygrófné« volt műsoron zsúfolt terem előtt. Garai kvalitásait mi már többször kifejezésre juttattuk. Határozottan egyike a társulat leg. jobb erőinek, aki nemcsak minden előadáson szerepel, hanem a darabok rendezésében is állandóan tevékeny. A közönségnek pedig a jó megjelenésű énekes bonvivant általános kedvence. Az előadás általában sikerült volt, külön csak H. Szalma Terus, Erdélyi Lili és Asztalos nevét emliijük. Csütörtökön »A vetélytársak« c. parasztkomédia került színre, majd Scultéty,. Garay, Tölgyesi Nusi, Erdélyi Lili, Keleti Ilona és Asztalos szerepeltek magánszámokkal, végül pedig a »Csókvásár« c. operettet adták általában jó sikerrel. — Pénteken Asztalos Lajos jutalomjátékául »Az iglói diákok« c. színmű volt műsoron. Asztalos Lajos, a társulat titkára, az adminisztráció tulajdonképpeni intézője, a színpadon is ügyes alakításokat nyújtott eddig is és mint 1921. március 20. embernek meg kell tartania, amelyhez ragaszkodnia kell, amig él. És mit látunk ez alatt? Lassan felejtik a szent esküt, lassan 1 áteveznek a liberális berkekbe és éppen azok ellen dolgoznak, akik nem a megalkuvás elvén állanak, hanem törhetetlen kivei annak, hogy a kereszténység minden vonalon fényes diadalt arasson. A keresztény eszmék rendületlen harcosainak szeme előtt egy cél lebeg és pedig hazánkat megmenteni a keresztény-ellenes áramlatoktól, naggyá és hatalmassá tenni minden téren. Ez a cél minden hazafi kötelessége és az, aki máskép gondolkodik, felebarátjainak jólétét nem tudja felfogni. De ehhez összetartás és kölcsönös szeretet szükséges, ebhez meg kell becsülni mindenkit és ehhez szükséges, hogy az egyéni érdekeket háttérbe toljuk. A közérdek előtt meg kell hajolnia minden magánérdeknek és meg keil szűnnie a haragnak és tülekedésnek. Mi még naggyá lehetünk, de naggyá csak egy közös, szent akarat tehet. Ez vezesse lépteinket, ez irányítsa tetteinket és ha a kölcsönös szeretethez egész felhők nem kerülnek, úgy azt a célt, amelyet magyar ember szeme elé rajzolt, bizton el fogjuk érni. táncos-komikus, sokszor megnyerte a közönség tetszését. Legközelebbi műsor: szombaton »Kabaré«, vasárnap d. u. »Vetélytársak« és »Csókvásár«, este »A falu rossza«, hétfőn »Az elvált asszony«, kedden »Sztambu! rózsája«, a két utóbbi előadás Huszár Károlyinak vendégszereplésével. Huszár, községünk szülötte és a budai Várszínház működő tagja. —x — Zöld erdő harmatát... Budapest, 1921. márc. 15. A megilielődés s a tisztelet leghalkabb és legfinomabb zászlómeghajtásával szeretnék most Írni arról a magyar muzsikáról, amelyet Kóczé Antal, a régi, boldog Magyar- ország, egy immár letűnt nemzedék ittmaradt muzsikusa lopott ma a lelkembe . . . A műsor az egyetemi ifjúság március 15-én tartott vigadóbeli diszsgyülését hirdette s rajta b-ik számként szerepelt Kóczé Antal s teljes zenekara „magyar nótákkal.“ ... A lelkekbe még visszarezgett az előtte beszélő szónok szava : — A boldog magyar jövőhöz, hogy újra háromszinü lobogó lengjen a Kárpátok erdeitől kincses Kolozsvárig s le Orsováig, ehhez a jövőhöz^ egy. ut vezet és ezt az utat. könnyel-vérrel keli kiküzdenünk. Mélyen tisztelt hölgyeim, adják önök a kö.ny- nyeket s mi : a magyar ifjúság adjuk a vért! Még rezegtek ezek a szavak a lelkekben s a terem távoli sarkaiban, amikor Kóczé hús, ezüstös hajú feje fölébe hajolt hegedűjének és abból induló, lágy csobba- nással, halk hullámveréssel szökkent fel távoli, régi magyar-írások, magyar-könnyek forrása. Magyar nóták . . . Négy évszázad átöröklődő fájdalmával, ősi elrendeltetéssel lehet csak ezeket átérteni . . . élvezni . . . rajongni . . . s megindulni . . . Mennyi magyar vérnek kellett ki- omoinia, mennyi ifjúságnak, rajongásnak elborulnia, mennyi üldözésnek, fájdalomnak elzugnia, mennyi szenvedésnek elköveíkez-
