Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1921-12-25 / 52. szám

6. oldal. 1921. december 25. — Szilveszter-estéig. A dombóvári és dombóvárvidéki egyetemi hallgatók ren­deznek az idén nagyszabású műsoros estélyt Szilveszter napján. Az előkészületek máris nagy sikerrel biztatnak. Amint értesülünk a fiatalság teljesen újszerű dolgot produkál a nagyszerűen összeválogatott műsor kereté­ben. Az ünnepély fényét emeli őrgróf Pal- lavicini Györgynek és nejének jelenléte. Itt említjük meg, hogy a közel jövőben meg­alakul a Dombóvár és vidéke egyetemi hall­gatóinak köre. Az egyesület célja megérdemli a legnagyobb támogatási. Ismeretterjesztő előadások és műsoros estélyek tartásával igyekeznek szüKebb pátriájuk kultúráját elő­mozdítani. Reméljük, hogy az agilis fiatalság munkája sikeres lesz minden tekintetben. Szilveszter-estélyük műsora a következő: Műsor: 1. Beszél : Dorsich György: — 2. Irredenta dalok. Énekli : Fodorné, Szíjártó Ilonka, zongorán kiséri : Ivanich Manci. — 3. Szaval : Ihrig Ákos. — 4. Éalázs-nóták, Éneklik : Rothermel Erzsi és Heiniein Kató ; zongorán kiséri: ifj. Maár Gyula. — 5. Ri­portok : Pongrácz Károly. — ; 6. Dvorak : Humoreske. Op. 101. No. 7. Quartett, elő­adják : Ritzl Olga, Pribay László, Léhmann György, ifj. Maár Gyula. — Balettet táncol: Szabó Erzsiké. — 7. Diák-nóták. Énekli a férfikar, Marton Kálmán karmester vezeté­sével ; zongorán kiséri : Schell Irma. — 8. Újévi beköszöntő : Veér Tibor. Konferál : ifj. Ivanich Antal. — Hirtelen halál. Szülei látogatá­sáról Kaposvárra utaztában érte utói a ha­lál Schön János harmincegyevés kereskedő­segédet. Vasárnap a báttaszéki déli vonat­tal érkezett Schön Ujdombóvárra. A vonat­ból történt kiszállás után betért a harmad­osztályú váróterembe, de ottbenn nem érezte jól magát s kiment a levegőre. Az állomás bejáratánál álldogált., majd hirtelen össze­esett. Az ügyeletes rendőr segíteni akart neki, mert azt hitte, hogy csak múló rosszullét fogta el a földre bukó embert, de akkor az már halott volt. A kiszállott ügyeletes rendőrtiszt és rendőrorvos szintén csak a halált konstatálták. Schön éppen öreg szü­leit látogatta meg Báttaszéken s vísszautazó- ban volt Kaposvárra. Semmiféle személyle- irást nem találtak nála, csak a vasúti jegye árulta el, hogy Bátlaszékről utazik Kapos­várra. A helybeli rendőrség értesítette a báttaszéki csendőrséget az esetről. Az ot­tani csendőrség nyomozta ki a szivszélhü- désben meghalt fiatalember kilétét. Schön Jánost a dombóvári temetőben hántolták el december 22-én. Szülei, fiatal felesége, nagy­számú rokonsága zokogva kisérte a szomorú halált ért Schönt idegenben nyugvó sírhe­lyére. — A Dombóvári JMLáv, szolgák Társasköre 1921. december 18-án meg­tartott évi tisztújító közgyűlését, amelyen megválasztalak : Elnök : Németh Antal, al~ elnökök: Mihály István, Harangozó István. Titkárok : Buda Mátyás, Sarkantyú János, ellenőrök: Sovány Sándor, Török József. Pénztárnok : Szabiás János, könyvtárnok : Eperi József. Háznagy : Szabiás Kompa Ist­ván. Vigalmi elnök : Eigner György. Választ­mányi tagok lettek : Molnár István, Schret- ner Károly, Török István, Nagy István, Hor­váth Vendel I., Esküdt Vendel, Bérdi József, Farkas Lajos, Lenti József, id. Kovács Fe­renc, Sótonyi József, Jauch György, Bognár Gáspár, Huber Ádám, Korpádi János, Snsán András, Petró Imre, Polgár Tivadar, Tho- mász Miklós és Gyarmati Péter. — Keresztény újságok: »Nemzeti Újság«, »Uj Nemzedék«, »Magyarság«, »A Nép«, »Somogyi Újság«, »Dombóvári Hír­lap« ; folyóiratok: »Hazánk«, »Képes Kró­nika«, »Magyar Kultúra« kaphatók nyomban a megjelenés után lapunk kiadóhivatalában. — Az ozorai kát. fflldmives ifjú­sági egyesület 1022. január 6-án műso­ros táncestélyt rendez. A műsoron szere­pelnek hazafias szavalatok és a Fekete to- bórzó irredenta színmű előadása. — Karácsonyfát loptak. Feljelen­tést tett Bérdi Gjörgy temetőőr a rendőr­ségen ismeretlen tettesek ellen, kik a teme­tőből egy másfél méter magas fenyőfát el­loptak. A lelketlen tettesekről csak annyit tudnak, hogy naki lakösok. A nyomozás megindult. — A Cunard-Line hajózási társaság hivatalnokaival kisért transzportjai hetenként hétfőn indulnak az európai kikötőkbe azokkal az utasokkal, akik az amerikai be­vándorlási törvényben előirt létszám betel- tóvel mégis megkaphatják amerikai vízumu­kat és akadálytalanul utazhatnak Amerikába. — Ilyenek azok, akik most jöttek vissza Amerikából látogatásra, akik üzleti ügyben utaznak, papok, orvosok, színészek, művé­szek ápolónők azonkívül háztartási alkal­mazottak, ha munkaadójukkal együtt utaznak. — Szabó-kréta állandóan kapható könyv- és papirkereskedésünkben. — Verekedő asszonyok. Fodor Te­réz és László Ferencné döbröközi lakosok f. hó 20-án vasútállomáson összevesztek s kéz­zel egymást ütlegelték. Minthogy az épp ak­kor befutott vonat közönsége a furcsa lát­ványon megbotránkozott, a döbröközi csend­őrség mind a kettőt feljelentette közrend elleni kihágásért.-DM» HÍRLAP­Egy kétüléses német gyártmányú eladó. Ára: 20,000 - K. Bőuebbet a kiadóban. RÁKÓei VENDÉGLŐ ÉTTEREM BUDAPEST, RÁKÓCZI-ÜT 29. SZÁM (volt PÁNTOL - WURGLITS) újonnan átalakítva megnyilt. Kitűnő magyar konyha, valódi fajborok. Tolnavármegye közönségének kedvenc találkozóhelye. Szives pártfogást kér : Tatár Gusztáv és Grosz Ödön. Karácsonyeste. Megjött a szent karácsonyeste, És gyertyafényes kis szobákban A Messiás nevétöl hangos Örömteli, boldog világ van. A kisded Jézus hozta menyből; Meghajlik szinte minden ága A csillogó karácsonyfának. Temérdek rajt’ mi jó, mi drága. Cukorka százszinii papírban Függ ángj-alhajszálon libegve. Itt puska lóg és kard az'ágon, Ott cifra kis matyó menyecske. Jézuska hozta ezt is, azt is. Valóra vált sok gyermekálom. Kicsiny szobák boldog világát Könyezve messziről csodálom. Óh, mert az én rideg lakomban Nem gyújt ki fényt ma senki, senki. Jézus nevét a boldogokkal Ajkam fezért mély hittel zengi. Pdjesz. Bot Gergely rehuiemje. (Elbeszélések. Irta: }(ocsis Sász/o. A „Nemzedé­kek“ irödalomi vállalat kiadása. Ára 35 korona. Nyomtatták a Dombóvári Nyomda Rt. betűivel.) Ahogy belemerülök Kocsis László köny­vének olvasásába, eltűnik előlem minden: az emberek gyarlóságai, a hiúság, a ken- dözöttség és nem látok egyebet, mint apró történeteket, színfoltokat; lágy zenét hal­lok, orgonaszót — és virágillatot érzek ki­szállni a fehér lapokból. Valami kis keserű­séget érzek; csöndes, halkká tompított bá­natot felém szállni; régi patinás emlékek elevenednek meg előttem; magyar keserű­ség magyar fogadkozás tölti be a könyv le­vegőjét. Kocsis László -tizenhárom novelláját gyűjtötte szép bokrétába a „Bot Gergely rekviemje“ cim alatt s amit ad, a leikéből adja, a szivével érzi minden sorát, minden mondatát. Elbeszélései szépen, könnyen gördülő, finom, kicsiszolt apróságok, szinte csemegének volnának mondhatók, ha az irodalomban ilyen meghatározás helyén való lehetne. Valami van az elbeszélésekben, ami mint halk misztikum végigvonul az első sortól az utolsóig: csöndes szenvedés, csön­des bánat, hosszú időkön át megbékélt csalódás. De a szenvedésen és bánaton, mint aranyos napsugárban röpködő himes pille: néha-néha fölröppen a csöndes, el­néző mosolygás. Mosolygás, amely nem a „minden mindegy“ hazug elvén alapul, nem a kényelmes vállrándítással intézi el a súlyos problémákat, hanem magábavonu- lással és a természet szeretetében keresi a gyógyulást. Mert hiszen úgy vagyunk Kocsis László könyvével : akkor gondolkodunk csak iga­zán az ő problémáin, amikor már letettük a kezünkből. Hl mutatkozik meg az igazi irói tehetség. Nem mond e! mindent szó- szátyárkodó módon novelláiban, a megol­dásokkal sokszor adós marad, de éppen ez az, amit a legjobb szívvelvveszünk tőle. Mert szívesen látunk minden olyan köny­vet, a mely gondolkodásunkat olyannyira fölkelti, hogy annak elolvasása után mi ma­gunk, az olvasók szőjjük tovább az elbe­szélés fonalát. Kocsis László elbeszélései nem nagy- horderejű, világokat megmozgató eszmék szolgálatában állók. Apró, kedves, finom dolgok ezek, szinte miniatűrök. Meglát a földön, a porban egy szépen csillogó kis jószágot, megáll mellette és hosszan elnézi. Fölveszi, elibénk állítja, a mikroszkóp alá teszi és mi megdöbbenve konstatáljuk, hogy hiszen az — gyémánt. Igen. A gyémántot a homokban lelik s csak akkor válik érté­kessé a gyarló, fehér üvegcserép fölött, ha azt valaki fölfedezi. De még akkor sem egé­szen, hanem csak azután, ha azt már meg­felelő módon kicsiszolták. Kocsis László a leghitványabb gyémántdarabkából is finom, csillogó ékszert tud teremteni. Jó és kedves könyv a „Bot Gergely rekviemje“. Igaz : a gőgös kiadófejedelmek nem vesznek róla tudomást, mert nem kül­földi irta. Ezek a pesti magyarok magyar irót nem tudnak megbecsülni. Vájjon mikor jön el annak az ideje, amikor a magyar olvasó-közönség visszaadja a kölcsönt a kiadófejedelmeknek ? Kocsis László könyve érték nemcsak irodalmi szempontból, hanem a magyarság szempontjából is. Ezt az izig.vérig magyar könyvet melegen ajánlom olvasóink szives figyelmébe. A.J Istár galambfogatán cim alatt adta ki a Szivárvány szépirodalmi, művészeti és tudományos havi folyóirat Hangay Sándor legújabb könyvét. A kötet öt kis regényt tartalmaz, melyek mindenike egy-egy kerek egységes műremek, a világtörténelem leg­jellemzőbb korszakait mutatva be ragyogó költői megvilágításban, kedves mese kere­tében. Azonkívül még öt novella foglal benne

Next

/
Oldalképek
Tartalom